EKÖZBEN LONDONBAN

Érdekességek Londonból, Londonról - nemcsak londoniaknak.

Friss topikok

2015.01.11. 11:11 Westminster

Forró lesz az idei év a brit belpolitikában

images_2.jpegA brit politológusok és a közvéleménykutatók megosztottak atekintetben, ki hány helyet fog elnyerni az idei választásokon és hogy alakul a parlament összetétele, de abban mindenki egyetért, akármelyik nagy párt is győz, kisebbségben lesz a parlament egészében. A nagy kérdés, vajon megmarad-e a David Cameron vezette kormánykoalíció, ill. a toryk és a demokraták meg tudják-e tartani vezető helyüket, vagy az Ed Miliband vezette Munkáspárt veszi át az uralmat? Netán az UKIP előretör?

Az Egyesült Királyság 56. parlamentjét készül megválasztani az ország májusban, hacsak a House of Commons nem szavaz egy korábbi időpontról. Bár úgy volt, hogy idén a korábbi 650 helyett csak 600 helyért indulhatnak harcba a képviselők, az erről szóló 2011-es határozatot végülis késleletették egy módosító törvénnyel 2013-ban, ami azt jelenti, 2018-ig nem lehet hozzányúlni a választási törvényhez, tehát legkorábban 2020-ban szavazhatnak a polgárok egy csökkentett számú parlamentről. 

david-cameron-speaks-duri-006.jpg2010-ben a kis pártok elenyésző mandátumot szereztek, a prímet a három nagy, a Konzervatív Párt, a Munkáspárt és a Liberál Demokraták vitték. A kormányző konzervatívok 306, a munkáspártiak 258, míg a demokraták 57 képviselőt küldhettek akkor az Alsóházban. 2015-ben az elemzők közül többek, mint Andrew Hawkins vagy a YouGov-tól Joe Twyman szerint a Munkáspárt nyeri a helyek többségét, míg a Gfk-tól Nick Moon azt állítja, megmarad a tory többség. A három nagy sorrendjében az, hogy ki lesz az első két befutó, még nem dőlt el, az elkövetkező hónapok hozhatnak fordulatokat, a harmadik hely tűnik egyelőre csak biztosnak, a liberáldemokratáké.

unknown.jpegAz utána következő kis pártoknál azonban megint felborulhat a sorrend. Míg a legtöbben az SNP, a Skót Nemzeti Pártot várják negyedik helyre, kb. 20-25 mandátummal, ötödiknek minden bizonnyal az egyre népszerűbb populista brit függetlenségi párt, az UKIP fog befutni. Ez az a párt, amely 2010-ben még egy mandátumot sem szerzett, ám tavaly tavasszal az európai parlamenti választások legnagyobb győztese volt és Londonon kívül mindenhol előretört. Az UKIP erőteljesen EU- és bevándorlásellenes kampányai úgy tűnik, mind több brit választó fülében visszhangra találnak. Nigel Farage pártja azonban, ha meg is kapja a szavazók támogatásának több mint 10%-át, a választási rendszer sajátossága miatt ("a győztes mindent visz") kevesebb hellyel kell majd beérje, mint a Liberáldemokraták vagy az SNP. Akárhogy is lesz, a kis pártok, így a skótok és az UKIP is a nagyoktól fognak szavazatokat rabolni, főleg a konzervatívoktól és a munkáspártiaktól. De mi nem sikerült a nagy pártoknak, ami miatt a kicsik növekedni tudnak majd? És miért bukhat David Cameron?

2963577_8325a750.jpgAz egyik fő ok a gazdaságban keresendő. A London School of Economics elemzői szerint nem sikerültek a strukturális reformok, így a strukturális deficitet sem sikerült felszámolni, a kormány erre az évre mintegy 91 milliárd fontos kölcsönnel számol. A fő bevételi forrást, a jövedelemadót tekintve elmaradás tapasztalható, kevesebb pénz jött be tavaly, mint amennyire számítottak. Ez egyfelől azért van, mert a személyi juttatások és pótlékok, így a segély is igen magas és megterheli az államkincstárat. A másik ok az alacsony (!) bérekben keresendő. 2008 óta a reálkeresetek 8%-kal csökkentek. Hiába nőtt tehát a munkahelyek száma, ezek túlnyomó többsége alulfizetett. Az alacsony keresetek pedig kevesebb adót jelentenek a kormány számára. Az sem tett túl jót a brit gazdaságnak, hogy megszorító intézkedéseket vezettek be, többek közt az eurozóna válsága miatt. Ez lelassította a gazdaságot és a növekedést gyengítette. A közkiadások csökkentése maga után vonta a közberuházások visszaesését, ami hosszútávú befektetések alapja lehetne. Így a GDP is a lehetséges 3% helyett, 0.3-1.7%-kal növögetett.

migrants.jpgA másik ok a migrációs problémák kezelésében található. Bár a kormány kiállt amellett, hogy az éves nettó migráció szintjét 100.000 alá csökkentse, ez a vállalása nemhogy nem teljesült, de egyenesen kudarcot vallott. A decemberi migrációs statisztikák szerint tavaly júniusig közel 600.000 ember jött Nagy-Britanniába és ennek csupán valamivel több mint a fele emigrált, vagyis a nettó migrációs szint 260.000 fő. 2004 óta, vagyis tíz éve - leszámítva a 2008-as válság okozta visszaesést - minden évben nagyjából ennyi migráns érkezik, ami megterheli a szociális rendszert. A belépők fele EU-tagállamból jön, a másik fele EU-n kívüli országból. A migránsok növekvő aránya feszültségeket hozott a társadalomba, például az ellátórendszer szintjén. Sok választó érzi úgy, hogy a bevándorlók, kihasználva az ország segélyezési politikáját, visszaél az ellátórendszerrel és kihasználja azt. Ezért a kormányzó konzervatívok az utóbbi két évben megszigorították a hozzáférést ezekhez a rendszerekhez és aktív munkavállaláshoz és járulékok fizetéséhez kötik a használatát. Azonban a fő cél, a migráció csökkentése nem sikerült. 

Sikerként könyvelhetik el ugyanakkor el a konzervatívok, hogy megmaradt Nagy-Britannia területi integritása, hogy Skócia nem szakadt el végül az uniótól. Az őszi referendum, amelyet 55-45 arányban nyertek meg a "Nem"-pártiak, ugyanakkor figyelmeztető jel volt David Cameron számára, amit úgy értékelt, több decentralizációra lesz szükség. 

 

 

 

1 komment

Címkék: politika szavazás london munkáspárt liberálisok parlamenti választás konzervatívok UKIP Nagy-Britannia ekozbenlondonban eközbenlondonban


A bejegyzés trackback címe:

https://ekozbenlondonban.blog.hu/api/trackback/id/tr777058769

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.