EKÖZBEN LONDONBAN

Érdekességek Londonból, Londonról - nemcsak londoniaknak.

Friss topikok

2016.09.02. 08:53 Blackwaters

350 éve volt a Nagy Londoni Tűzvész

_90367804_oilpainting.jpgIdén a brit főváros bővelkedik évfordulókban: Shakespeare halála és a Királyi Posta jubileuma mellett szeptemberben emlékeznek meg arról a tűzvészről, ami 350 éve örökre megváltoztatta London arculatát.

Az 1660-as évekre London volt Nagy-Britannia legnagyobb városa mintegy félmillió lakossal. Sűrűn beépített szűk utcái kedveztek egy nagyobb tűz terjedésének, amihez hozzájárult az is, hogy az épületek többsége fából készült és náddal fedték őket. A város megállíthatatlanul növekedett, akkoriban Shoreditch vagy Southwark még külvárosnak számított. A legtöbben a Cityben, az egykori római fallal körülvett belvárosban laktak, közel 80 ezer fő. 1665-ben a rossz higiéniai körülmények miatt egy pestisjárvány közel 80 ezer embert vitt el, a lakosok egyhatodát. A tüzek gyakoriak voltak, hiszen napi szinten használták a főzéshez, fűtéshez, kovácsoláshoz. Ebben az időben még nem volt se rendőrség, se tűzoltóság, volt viszont katonaság és az ún. figyelők vagy őrzők, akik ha észlelték a tüzeket, rögtön riasztottak (hívták őket ezért watchmennek és bellmennek is).

A katasztrófa, ami három nap alatt elemésztette a belvárost, szeptember 2-án, vasárnap kezdődött a Pudding Lane-en, Thomas Farriner pékségében. A család kimenekült, de a szolgálólány ottrekedt. Az őrzők felvetették, hogy rombolják le a szomszédos házakat, így akadályozva meg a tűz továbbterjedését, de a tulajdonosok tiltakoztak és követelték, hogy hívják ki a polgármestert, aki utasítást adhat erre. Sir Thomas Bloodworth, aki befolyásolható ember hírében állt, állítólag ezt mondta: "Ugyan már! Ezt egy nő is el tudná oltani" - és nem engedte az épületek lebontását. A tűz gyorsan továbbterjedt és az egyik híres krónikása, Samuel Pepys szerint alig fél nap leforgása alatt már 300 épület dőlt össze. A király, II. Károly is szemügyre vette az egyre aggasztóbb körülményeket, és felmérve a helyzet súlyosságát, kivette az irányítást a polgármester kezéből és elrendelte tűzgátak építését. Ez azonban már későn történt, mivel tűzvihar alakult ki, ami a saját törvényei szerint kezdett működni.

greatfire_2232475b.jpg

A tűz északra és nyugatra kezdett terjedni, továbbá a London Bridge felé, ami összekötötte a Cityt a város déli részével. Ekkoriban a London Bridge-en épületek sorakoztak. Hogy végül nem terjedt át a tűz egész Dél-Londonra, az annak volt köszönhető, hogy foghíjas volt a híd közepe, így csak a fele égett le. Ekkor már az egész City lángokban állt, az emberek pánikszerűen menekültek. A káoszt kihasználva lumpen elemek fosztogatásba kezdtek és nem riadtak vissza az erőszaktól sem. A gazdag polgárok hordárokat fogadtak fel, hogy mentsék értékeiket, ebből az akkori taxisok és alkalmi szállítók hatalmas pénzeket nyertek. A tűz azonban nem ismert határokat, megindult a Tower és a Szent Pál irányába. A katedrálist sokan biztos menedékként kezelték, úgy gondolták, a vastag kőfalak útját állják a tűznek. Ám az épület fel volt állványozva épp, ami hamar lángra kapott, onnan pedig a tetőszerkezet is, végül a templom belseje is, egészen a kriptáig kiégett. A Towerben, ahol nagy mennyiségen tároltak puskaport fahordókban, végül megmenekült, mivel az őrség úgy döntött, felrobbantják a vár körüli területeket, mesterséges gátakat hozva így létre. A Pudding Lane-nél, ahol a tűz kezdődött, ekkor már brutális forróság tombolt: archeológusok később megtalálták egy fazekasműhely maradványait, ami 1700 fokon izzott.

 A tüzet szeptember 5-én sikerült csak megfékezni, bár ekkor még gyulladtak ki házak és a romok sugározták a meleget és fel-felcsaptak a lángok is belőle. Nem tudni, mennyi áldozata volt pontosan a tűzvésznek, a beszámolók csak 8-10-er említenek, de rengetegen rekedhettek a romok alatt, ill. menekülés közben is sok embert taposhattak halálra. A belváros közelébe kirajzó lakosok körében nagy volt a félelem, hogy a tüzet francia és holland bevándorlók okozták, hogy aztán megöljék a londoniakat, így megtámadták ezeket a szerencsétlenek. Bűnbakot is találtak Robert Hubert francia órás személyében, akit felakasztottak később, noha kiderült róla, hogy csak a tűzvész kezdete után érkezett a fővárosba. A károk tetemesek voltak, több mint 13 ezer ház, 87 templom, a Szent Pál katedrális, a Royal Exchange és még számos épület esett áldozatul a tűzvésznek. Ezután felmerült, hogy Párizs mintájára barokk stílusban kezdjék újjáépíteni Londont, de nem volt elég munkaerő és hiányoztak a megfelelő módszerek is az építéshez, így végül az eredeti városrendezés szerint, de kőből épültek újjá az utcák, szigorú tűzvédelmi előírásokkal. A király kezdeményezésére pedig felállították mementónak a 61 méter magas Emlékművet (Monument), ami örökre emlékezteti a londoniakat a város tragédiájára.

monument-to-the-great-fire-of-london-picture.jpg

Szólj hozzá!

Címkék: katasztrófa tűz pusztítás katedrális London City ekozbenlondonban Eközbenlondonban Szent Pál Monument


A bejegyzés trackback címe:

https://ekozbenlondonban.blog.hu/api/trackback/id/tr7610410704

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.