A Brexit óta problémássá vált az import és export a szigetországba. Az adók, vámok miatt hatalmasak a cégek veszteségei.

Még egy hónap sem telt a kilépés óta, máris kongatják a vészharangot a brit vállalkozások. Nem elég, hogy a koronavírus miatti lezárások okozta bevételkiesés rontja a kilátásaikat, a Brexit olyan ütést vitt be az elmúlt hetekben, amire nem voltak felkészülve. A halászattal foglalkozó cégeknek például annyira nem éri meg az EU-ba exportálniuk már a sok papírmunka és a határon megnőtt várakozási idő miatt, hogy inkább hagyják megrohadni a kifogott halat. Nem egy európai ügyféltől pedig a szállítócégek előre kérik az áfát, még mielőtt az árut megkapnák a britektől. Ezért sokan nem vesznek brit árut, holott még tavaly is rendeltek a szigetországból. A kormány most azt tanácsolja a vállalkozásoknak, hogy hozzanak létre az EU-ban cégeket és akkor egyszerűbb lesz az áruk elosztása. Igen ám, de a határon a papírmunkát és a késedelmet ezzel se lehet megspórolni, nem beszélve arról, hogy ilyen esetben a brit vállalkozásnak igen nagy kiadás egy plusz EU-s cég, amihez ottélő alkalmazottak is kellenek. A másik megoldás, hogy a brit vállalkozás előre kifizeti az áfát az ügyfelének, ami szintén extra kiadást jelent. A harmadik, hogy egyszerűen nem exportál többet az EU-ba. Sokat ez utóbbit választják most és inkább lehúzzák a rolót, minthogy később menjenek csődbe, még nagyobb veszteséggel.

Nem lett könnyebb az import sem. Érzékletes példát hozott a minap a Financial Times: 2020-ban egy 12 fontért kínált bort most a vámok és extra költségek miatt már 1,5 fonttal drágábban adnak a boltokban. De vannak árucikkek, amiknek egyszerűen megszűnt az importja. Az EU-s vállalkozások ugyanis arra kényszerülnek, ha a briteknek akarnak eladni valamit, hogy regisztráljanak egy brit áfa-azonosítót, és fizessék be az áfát a brit adó- és vámhivatalnak, mielőtt még az árut átadták volna a megrendelőnek. Emiatt aztán rengeteg EU-s vállalkozás brit webshopja bezárt, sőt, sok bolt polcai üresek lettek az újévben áruhiány miatt. A legkirívóbb talán Észak-Írország esete, ott ugyanis az országrész gazdaságilag maradt az EU berkein belül, hogy ne keljen falat vonni közte és Írország közé. Emiatt vonatkoznak rájuk az EU-s szabványok, ami megnehezíti most az országon belüli, vagyis Anglia és Észak-Írország közti kereskedelmet. Emiatt az élelmiszerboltokban komoly hiány alakult ki egyes termékekből, mert a korábbiakhoz képest jóval lassabban és körülményesebben jut az áru a boltokba.

Bár a vállalkozások nagy része pont a várható káosz miatt előre betárazott és nagy készleteket halmozott fel, de a friss áruval kereskedők ezt nem tudták megtenni, ezért ők szenvednek most a legtöbbet a Brexit miatt. Hosszabb távon azonban valamennyi vállalkozás megsínyli a kilépést. Hiába kapták korábban azt az ígéretet a kormánytól, hogy a Brexit után nagyobb szabadságuk lesz kereskedni, és kevesebb előírásnak kell megfelelni, mint a szigorú EU-s szabályozás alatt, de ennek most pont ellenkezőjét tapasztalják. A veszteségeik tetemesek, naponta veszítik el ügyfeleiket, és nem látszik, hogy a kormány hathatós segítséget tudna nyújtani nekik.