EKÖZBEN LONDONBAN

A brit történelem meghatározó eseménye volt közel 1000 évvel ezelőtt az Anglia partjainál, Hastings mellett vívott ütközet, amiben Hódító Vilmos normann király legyőzte Harold királyt és megfutamította az angol csapatokat.

Október 14-én sorsdöntő harc zajlott nem messze Londontól, Hastingsnél. A nemrég megkoronázott Harold király ellen ugyanis a normannok, élükön Vilmossal felsorakoztak, mintegy 10000 emberrel, sok íjásszal és lovassal. A másik oldalon a modern történetírás szerint kb. 7000 katona állt, javarészt gyalogosok, náhány íjásszal. A két sereg közötti csata alig fél napig tartott, reggel 9-től napnyugtáig. Vilmos, aki mintegy 9 hónapig készült az ütközetre, mindent megtervezett előre, míg Harold, aki épp egy csatából érkezett, jóval felkészületlenebb volt.

Nyitásképpen a normannok felfelé ívelő nyílzáport zúdítottak az angolokra, viszonylag kevés eredménnyel, mivel a nyilak elakadtak a pajzsokon. Ezután lándzsások jöttek, de ők sem értek el átütő sikert. Közben elterjedt a hír, hogy meghalt a normann herceg, mivel kilőtték alóla a lovát, mire felbátorodtak az angolok és elkezdték kiszorítani a betolakodókat. Vilmos levetette sisakját, hogy lássák, él, és ellentámadásra buzdította embereit. Végül a lovasság segítségével sikerült megfordítania a csata menetét. Katonái sok népfelkelőt megöltek az ellenség soraiból. Az íjászait ekkor arra utasította, hogy meredeken lőjenek az angolok vonalaira, így a nyilak elszálltak a tömör védelmet nyújtó első sor felett és megtizedelték a mögöttük álló, vért és pajzs nélküli harcosokat. Állítólag ekkor fúródott Harold király szemébe egy nyilvessző, ami aztán végzetesnek bizonyult. Az angolok nem bírták az iramot, a normann lovasság áttörte vonalaikat és megfutamította őket. A megsebesült királyt, bár hősiesen védték testőrei, de megölték a harcban. A király nélkül maradt sereg szétesett, Vilmos előtt megnyílt az út London felé.

A csata napján összesen mintegy 6000 ember halt meg, kétszer annyi angol, mint normann. A csata egyúttal bebizonyította a francia-normann vegyes lovasság és gyalogság felsőbbrendűségét a germán-skandináv gyalogságra épülő sereg felett. Bár Vilmos szerette volna meghódítani a fővárost minél előbb, ez nem ment könnyen, mivel a mai Southwarkban útját állták harcoló erők, így kénytelen volt Wallingfordnál átkelni a Temzén. Az angol hadvezérek végül megadták magukat Vilmosnak, akit még ugyanabban az évben, tehát 1066-ban, karácsonykor angol királlyá koronáztak a Westminsteri apátságban. A csatáról a leghíresebb emlék a bayeux-i kárpit, ami képekben meséli el Anglia normann leigázásának történetét.