EKÖZBEN LONDONBAN

A brit miniszterelnök felépült a koronavírusból és fia is született, de most nem tud az apai teendőkkel foglalkozni.

Nincs unalmas tavasza Boris Johnsonnak, aki alig pár hónapja nagyot nyert a parlamenti választáson. Előbb a Brexit, majd a koronavírus kötötte le minden idejét, utóbbiba kis híján bele is halt. Miután kiengedték a kórházból, két hétig lábadozott, és csak ezen a héten tért vissza a Downing Street 10-be, hogy újra felvegye a fonalat. Közben párja, Carrie Symonds komplikációk nélkül megszülte közös gyermeküket, aki Boris hatodik gyermeke (bár a sajtóban felröppent olyan hír is, hogy valójában ő a hetedik), miután korábbi párjaitól is fogant pár utód. De apai kötelezettségek helyett most a hivatali teendőkre kell koncentrálnia a miniszterelnöknek, és komoly döntéseket meghoznia minél hamarabb.

Elsőként arról, milyen ütemben oldják fel a kijárási korlátozást és hogyan indítsák újra a gazdaságot. A fertőzési arány egyelőre nem indokolja a feloldást, mert bár a járvány elérte csúcspontját, de még a tetőzés miatt naponta több ezren betegednek meg és több százan halnak bele a Covid-19-be. A tegnapi 21 ezres halálozási adatot a mai napra kiegészítették a nem kórházban, hanem idősotthonokban és más külső helyszíneken elhunytak adataival, így jelentősen megugrott ez a szám, 26 ezer fölé. Vagyis minden hetedik beteg belehal a fertőzésbe, ami igen rossz arány európai viszonylatban. A kormányt már eddig is több kritika érte a járvány késői, nem megfelelő kezelése miatt, valamint az olyan alapeszközök beszerzése miatt, mint a védőmaszkok, amikhez nem jutottak hozzá időben egészségügyi dolgozók.

E problémahalmaz mellé bekerült az utóbbi hetekben a többezer munkanélküli, akiket a csődbe menő, ill. leépítésre kényszerülő cégek tettek utcára. A British Airwaysnél például 12 ezres elbocsátást helyeztek kilátásba, de a Virgin Atlantic tulajdonosa, Sir Richard Branson is segítséget kért a brit kormánytól, mert veszélybe került a repüléssel foglalkozó cége, fedezetként pedig felajánlotta szigetét a Karib-tengeren. A repülésen kívül más ágazatokban is szűk esztendőre készülnek, az autógyártástól a mezőgazdaságig. Az elmúlt két hónap vesztesége miatt ezért a kormány gondolkodik a zárlat feloldásában, de nem akarja túl korán meglépni ezt, nehogy újra erőre kapjon a járvány. Az iskolákat legkorábban június 1-jén nyitják ki.

A koronavírus mellett a Brexit továbbra is égető téma a brit vezetésben. Év végéig tart az átmeneti időszak, ami után az Egyesült Királyság és az EU közös útjai végleg szétválnak. Hacsak nem kérik a britek az átmeneti időszak meghosszabbítását idén június 1-ig. Ezt szorgalmazza a józan ész, de a szövetségesek is, köztük Angela Merkel, aki szerint az évvégi Brexitig már nagyon rövid idő maradt, nem elég, hogy valamennyi sarkalatos kérdésről megállapodjanak. Az idén amúgy is csapásokat elszenvedő brit gazdaságnak a korai Brexit súlyos károkat okozna. Már most látszik, mennyire kiszolgáltatott a külföldi, olcsó munkaerőnek az ország, hiszen beutaztatni kénytelen mezőgazdasági idénymunkásokat Romániából és Bulgáriából. A kereskedelemben a vámok visszatérése szintén komoly terhet ró a brit cégekre és fogyasztókra, és kérdés egyelőre, sikerül-e 2020 végéig tető alá hozni egy szabadkereskedelmi megállapodást. A politikai elemzők szerint ez esélytelen.