EKÖZBEN LONDONBAN

2030-ig a tengeri szélerőművek kapacitását megnégyszereznék, a benzinnel és dízellel működő autók árusítása megszűnne.

Ambiciózus programot hirdetett a kormányzó konzervatív párt miniszterelnöke, Boris Johnson. Úgy számol, hogy 250 ezer új munkahelyet fog teremteni az elkövetkező években az észak-angliai, walesi, ill. skót régiókban a most ismertetett 10 pontos tervezet. A program egyik kulcseleme a brit közlekedés átalakítása. 2030-tól megszűnne a dízellel és benzinnel működő autók forgalmazása az országban, és csak elektromos autókat lehetne vásárolni. Azonban az ehhez szükséges infrastruktúra, a töltőállomások még nem épületek ki, ráadásul az elektromos autók ára egyelőre magas, így kérdéses, ez a terv megvalósul-e addig. Egyébként egy éve még a kabinet a 2040-et tűzte ki célul, aztán februárban már 2035-ről volt szó, mostanra pedig 2030-ra módosult tehát a fosszilis üzemanyaggal működő autók kivezetésének dátuma. A terv nem részletezi, hogy a meglévő autóállományt, amelynek nagy része még benzinnel vagy dízellel működik, meddig használhatják majd a tulajdonosok. A közlekedés átalakítása azt is jelentené, hogy a nagyvárosokban a belső kerületekben nagyobb hangsúlyt kapna a kerékpáros, gyalogos, és közösségi közlekedés.

Legalább ilyen nagyszabású terv a környezetbarátabb energiaforrásokra történő átállás. A karbonsemlegesség egyik kulcseleme a megújuló energia támogatása, pozícióinak erősítése. A britek a szélenergiára nagyobb hangsúlyt helyeznének a jövőben, ennek érdekében pedig még több szélerőmű létesülne a tengeren, ami megnégyszerezné a jelenlegi kapacitást és elérné a 40 GW-os teljesítményt. 525 millió fontot tolnának új atomerőművek létesítésébe, amik kisebb, de hatékonyabbak lennének, mint a hagyományos erőművek. Ugyan már évek óta épül egy hagyományos erőmű Somersetben, de mindezidáig nem sikerült befejezni, mert jelentős csúszások, többletköltségek merültek fel az építkezés alatt. Ha kész lesz és működni kezd, az egyik legdrágább energiaforrása lesz az egész Egyesült Királyságnak. Ehhez képest tehát még újabb nukleáris létesítményeket tervez a kormány.

Évente 30 ezer hektár erdőt is szeretnének ültetni, hogy segítsék vele a természet megújulását, de jutna pénz a meglévő épületállomány energiahatékonyságának növelésére, a házak szigetelésére, korszerűbb fűtési rendszerekre, hidrogénalapú technológiák bevezetésére. Az ellenzék élesen bírálta a bejelentett programot, egyfelől azért, mert nem látni pontosan, hogyan fogja az állam finanszírozni a nagyszabású zöld fordulatot, másfelől mivel sok olyan elem kimaradt belőle, amelyeket szerintük elengedhetetlenek a párizsi klímacélok eléréséhez. Állításuk szerint a francia és német kormány sokkal többet tesz és költ a klímasemlegesség elérésére már most. Az egyik legnagyobb üvegházgáz-kibocsátónak, a légi közlekedésnek az átalakítását például nem tartalmazza a program. Az is kikerült a tervből, hogy a kormány megakadályozza külföldi területeken a fosszilis energiahordozók kitermelését, vagy hogy ehhez kölcsönt biztosítson. Magyarán a tervnek komoly gyengéi is vannak, de ha már egy része megvalósulna, az is komoly előrelépést jelentene az ország teljes karbonsemlegessége felé.