Most lépte át a 8,6 milliót London lakosságszáma, ami a II. világháború óta a legnagyobb. Ha a trend tovább folytatódik és évente 100 ezer fővel nő a főváros, 2020-ra simán eléri a 9 milliót. Ezzel továbbra is őrzi vezető pozícióját Európában.

London az elmúlt 25 évben mintegy 2 millió fővel nőtt, ma az egyik leggyorsabban szaporodó város Európában. Nemcsak Anglián belül vonzó célpont, de az Európai Unión belül, sőt, az egész világon is. A gazdaság, a divat, a kultúra egyik fővárosává nőtte ki magát. 1572 négyzetkilométerén jelenleg 8.6 millió ember él együtt, amivel a kontinens legnépesebb városa. Ezzel beállította korábbi vezető szerepét. A II. világháború kitörésekor ugyanis ugyanennyien laktak a fővárosban, majd a háború utáni években a lakosságszám visszaesett 6,6 millióra, hogy aztán az 1980-as években újra növekedni kezdjen, köszönhetően az ázsiai, afrikai és európai betelepülőknek.

A város etnikailag ezért meglehetősen sokszínű. A 2011-es népszámlálás szerint a lakosok 60%-a fehér, azon belül is csupán 44% a brit születésűek aránya. 20% ázsiai, főként indiai, pakisztáni, bangladesi vagy arab felmenőkkel. 15% a feketék aránya. A nem londoni születésűek a teljes fővárosi lakosságon belül 37%-nyian vannak a legutóbbi felmérés alapján, ami nem számolt még az azóta beáramló közel félmilliós tömeggel. A leggyorsabban a kelet-londoni kerületek nőnek, közöttük is Tower Hamlets és Newham, de az északi Barnet is felzárkózott ezek mögé a kerületek mögé. A leglassabban Westminster, a City, valamint a gazdag lakóiról híres Richmond.

A gyorsan növekvő London az infrastrukturális rendszerre is jelentős terhet ró. A Temzéből napi 4,4 milliárd liter vizet használnak el a lakosok, ezzel a fogyasztással pedig 10%-kal több víz fogy el, mint bárhol másutt az Egyesült Királyság területén. A tömegközlekedési eszközöket is maximumra járatják az ittélők: naponta 4,5 millió utas használja a metrót és 6,25 millió utas a buszokat a TfL adatai szerint. Ezzel szemben a taxit "csupán" 24,5 ezer utazó veszi igénybe egy átlagos napon.