EKÖZBEN LONDONBAN

Elveszítették parlamenti többségüket a konzervatívok a tegnapi választáson. A legnagyobb nyertes a rivális Munkáspárt, amely közel 30 hellyel növelte előnyét a parlamentben. Bizonytalan időknek néz elébe Nagy-Britannia.

Valószínűleg nem erre az eredményre számított a brit miniszterelnök, amikor általános választást hirdetett közel két hónappal ezelőtt. De azóta sok víz lefolyt a Temzén, történtek terrortámadások Manchesterben és Londonban és aktivizálódtak a fiatalok is. Ennek eredményeként a következőképp alakultak az eredmények a június 8-i választáson a 650 fős Alsóházban:

Konzervatívok - 318 hely

Munkáspárt - 261 hely

Skót Nemzeti Párt - 35 hely

Liberálisok - 12 hely

Demokratikus Unionista Párt - 10 hely

Egyéb pártok - 13 hely

UKIP - 0 hely

Az abszolút többséghez több mint 50%, azaz 326 hely kellene, de a még kérdéses 1 hellyel együtt sem lesz már meg a többség egyik pártnak sem. Ennek következtében kiegyenlített erőviszonyok alakultak ki, ahol a legtöbb hellyel rendelkező Konzervatív Párt kisebbségben kell kormányozzon. Ilyen a brit történelemben ritkán fordult elő, de a 2010-es választásokon ugyanez volt a helyzet. Akkor a konzervatívok végül koalícióra léptek a liberálisokkal. Most, mivel eltérő a két párt álláspontja számos kérdésben (például a Brexit tekintetében is), ez a megoldás aligha valószínűsíthető. A Sky hírei szerint a konzervatívok az északír unionistákkal lépnének szövetségre.

De mi a helyzet Londonban? A heterogén fővárosban a helyek többségét a Munkáspárt (ld. vörös színnel a térképen) nyerte, de a külső kerületekben tartotta magát a Konzervatív Párt (ld. kék színnel a térképen). A baloldal elvette a toryktól Croydont és Enfield déli részét. Újdonság, hogy a 2015-ös eredményekhez képest nemcsak Corbynék tudtak erősödni, hanem a liberálisok is visszaszereztek pozíciókat, így Twickenhamben vagy Kingston és Surbitonban.  

A Brexitre nézve az eredmény azt jelenti, hogy a keménykezűnek mutatkozó Maynek nemcsak az EU-val kell harcokat vívnia majd, de saját képviselőtársaival is. Sokkal körülményesebb lesz a döntéshozatal, és jó esély van rá, hogy úgy lép ki az ország az Európai Közösségből, hogy nem lesz megnyugtató alku. Ez egyfelől megakadályozhatja a hard Brexitet, ugyanakkor zavaros helyzetet teremthet: nem tudni, hogyan fogják korlátozni a bevándorlást, és milyen jogokat kapnak a már kintélők. Ez jó is, de rossz is lehet az európai állampolgároknak, köztük a magyaroknak, mivel elképzelhető, hogy a kapuk 2019 után is nyitva állnak majd előttük, de kérdés, milyen feltételekkel.

A skótok, akik EU-pártiak és Brexit-ellenesek voltak, számos helyet veszítettek. De az eredmény azt is jelentheti, hogy időt nyertek arra, hogy előkészítsék függetlenségüket, ahogy azt már korábban kilátásba helyezték. Egy független Skócia pedig tovább rombolhatja az amúgy is megroggyant Egyesült Királyság egységét. Jeremy Corbyn, a Munkáspárt vezetője az eredmények hallatán felszólította Mayt, hogy mondjon le, aki visszautasította a kérést. Így a konzervatívok, amennyiben egyedül vágnak neki a kormányzásnak, kisebbségben kénytelenek vezetni az országot. Mindezt akkor, amikor több erőpróba vár az Egyesült Királyságra, így a Brexit-tárgyalások vagy az aktivizálódó iszlám terroristák megfékezése, csak hogy két példát említsünk. Más gondok is feszítik azonban a briteket: az egészségügyi és az oktatási rendszer. Mindkettő reformra szorul, mégpedig minél előbb. Mindkét szektorban hatalmas a szakemberhiány, miközben a meglévő orvosokra és tanárokra egyre nagyobb teher nehezedik, és lemaradás van a bérek tekintetében. Az akadozó ellátási rendszer pedig tovább fokozhatja az állampolgárok elégedetlenségét.

képek: BBC, Mirror