Először nyolc munkáspárti képviselő döntött úgy, hogy megválik pártjától és alakít egy független csoportot, majd csatlakozott hozzájuk három konzervatív képviselő is. A céljuk a Brexit megállítása.

Alig több mint egy hónap van hátra március 29-ig, amikor az Egyesült Királyság nagy valószínűséggel alku nélkül kilép az unióból. Hogy ez mit jelent majd a gyakorlatban, arról még csak találgatások vannak, de az bizonyos, hogy a szakítás korántsem lesz zökkenőmentes. Azonban már most vannak olyan események, amikre eddig nem volt példa, mondhatni precedens nélküliek a brit politikában.

Ilyen az a lázadás, amit nyolc parlamenti képviselő hajtott végre a héten a Munkáspártban. A magukat Independent Groupnak, vagyis Független Csoportnak nevező alakulat egyfelől saját pártjuk rossz irányvonala és vezetése, másfelől a Brexit miatti válság révén alakult meg. Pártként ugyan nem működhetnek és a mandátumukat sem adják vissza, de a Labour Partynak búcsút intettek. Meg is nevezték döntésük fő okát: Jeremy Corbynt, aki szerintük alkalmatlan vezető, mert nem tudta kezelni pártján belül az antiszemita és rasszista megnyilvánulásokat, másfelől a Brexit-ügyben nem képviselte a választóik többségének akaratát, nevezetesen a második referendumot, ami megállíthatná a Brexitet. Mint ismeretes, Corbyn valóban nem állt a kezdeményezés mögé, csupán belengette, hogy ha a konzervatívok alku nélkül akarnának kilépni, akkor támogatja majd (ez nem történt meg eddig). Ehelyett bizalmatlansági indítványt nyújtott be May és kabinetje ellen, ami azonban csúfosan elbukott. A csalódott munkáspárti képviselők most léptek és egy harmadik, Európa-párti utat akarnak a két nagy párt árnyékában.

Az még meglepőbb fordulatnak tekinthető, hogy ehhez a friss formációhoz csatlakoztak pártjukkal szemben kritikus toryk is, eddig hárman. Nekik is pártjuk vezetője jelenti a legfőbb gondot, és mind a hárman EU-pártiak. Szerintük May a keményvonalas Brexit-támogatók embere, aki csak húzza az időt. Egyikük, Anna Soubry egyenesen úgy fogalmazott, May kezéből kicsúszott az irányítás és már nem a konzervatív párt határozza meg a Brexit irányát, hanem fordítva, a Brexit alakítja a pártot. Az új, 11  fős formáció tehát EU-barát és igyekszik a két párt között, centristaként pozicionálni magát. A kérdés, lesz-e elég támogatottságuk, elindítanak-e valódi forradalmat a brit belpolitikában, vagy ki fog fulladni ez a kezdeményezés idő előtt. A sajtó figyelme nekik kedvez, kis politikai tömörülésnek ekkora figyelmet ritkán szentelnek. Ugyanakkor nemcsak meleget, de hideget is kapnak bőven, legfőképp saját pártjuk irányából. Még az egykori miniszterelnök, az egész Brexit-lavinát elindító David Cameron (aki egyébként nem érzi magát felelősnek a kialakult helyzetért) is kritikával illette a távozó torykat.

Akárhogy is folytatódik a történet, az már most látszik, hogy a Brexit mély nyomot hagy a britek politikai rendszerében. A London School of Economics professzora, Sara Hobolt szerint a 2016-os referendum egyenesen újrarajzolta a politikai ideológiai törésvonalakat az Egyesült Királyságban. Az emberek már nem konzervatívként vagy munkáspártiként, hanem Brexit-pártiként vagy EU-pártiként határozzák meg magukat, és a két tábor közti konfliktus törzsi szintre süllyedt.