A várakozásoknak megfelelően alakult az európai parlamenti választás eredménye: toronymagasan nyert a Brexit Párt, a liberális demokraták pedig feljöttek a második helyre. A konzervatívok és a munkáspártiak súlyos vereséget szenvedtek.

Ünnepelhetett Nigel Farage, hiszen a legtöbb körzetben 30% felett végzett idén alapított Brexit Pártja, összesen 29 helyet hozva el a 73-ból. Ez rendkívül nagy arányú győzelem, főleg annak tekintetében, hogy fiatal pártról van szó. A második helyen végző liberális demokraták is csupán a szavazatok 20%-át tudták begyűjteni, ami 16 helyre elég. Hogy ez is mekkora teljesítmény, az abból látszik, hogy a legutóbbi EP-választáson csak egy helyet tudtak elcsípni 7%-os aránnyal. A pártjuk az északi körzetekben harmadik helyen végzett, a déliekben második lett. Londonban azonban az ő formációjuk gyűjtötte be a legtöbb szavazatot és ez három képviselői helyet jelent nekik Brüsszelben.

A győztesek mellett érdemes szót ejteni a vesztesekről: a kormányzó konzervatívokról és a legnagyobb ellenzéki erő szerepében tetszelgő Munkáspártról. A toryk hatalmasat zuhantak. A szavazatok kevesebb mint 10%-val négy helyet kaptak csak. Még a hagyományosan jobboldali körzetekben is nagyot vertek rájuk és a negyedik-ötödik helyre szorultak vissza. Nem kérdés, miért. A britek elégedetlenek a politikájukkal és főleg azzal, ahogy a Brexit ügyét intézik. Ez vezetett oda, hogy múlt héten lemondott Theresa May. Ő Cameron után a második miniszterelnök, aki belebukott a Brexitbe. Az előző választáshoz képest 15 hellyel kevesebb jutott tehát a konzervatívoknak.

De nem örülhetnek a Labour képviselői sem: ők 10 helyet buktak és most harmadikként végeztek. Londonban, ahol 2014-ben még négy helyet szereztek meg, most csupán kettőt. A konzekvenciákat levonták hamar és most már látják esélyét, hogy komolyabban támogassanak egy második referendumot a Brexitről, amit szavazóik már hónapok óta el is várnának tőlük. Corbynnak ezért sürgősen fel kell mutatni valami megoldást, különben munkáspárti szavazóik után párttársai is elfordulhatnak tőle és végül megbuktathatják.

Az idei EP-szavazáson megerősödött a Zöld Párt is, végül negyedikként végeztek országosan, megelőzve a konzervatívokat. A zöldek feljövetele illeszkedik az európai trendekbe: egyre több, főleg fiatal szavazó látja úgy, hogy a hagyományos bal- és jobboldali pártok nem foglalkoznak eleget az egyik legégetőbb kérdéssel, a klímaváltozással és annak következményeivel. Dél- és Kelet-Angliában a harmadik helyet is meg tudták szerezni, ami azt mutatja, van igény az általuk kínált programra.

Érdekesség, hogy a legutóbbi EP-választáson taroló UKIP, amely akkor 24 helyet szerzett, most sehol nincs, 3,3%-kal szinte utolsóként végzett. A választóik tehát egyértelműen átpártoltak a Brexit Párthoz, amelyet ugyanaz a Farage vezet, aki anno az UKIP-ot. Skóciában azonban nem tudott nagy áttörést elérni az újdonsült tömörülés, mert ott hagyományosan erős a Skót Nacionalista Párt, az SNP (most is ők nyertek a szavazatok 38%-val). A másik hely London, ahol kevésbé vevők a lakosok Farage populizmusára és így csak harmadik helyen végeztek, a liberális demokraták és a Munkáspárt után. Észak-Írországban sem kértek a Brexit Pártból, ott a Sinn Féin, a DUP és a Szövetség Párt nyert 1-1 helyet.

Ami világosan látszik a mostani szavazás alapján, hogy a lakosság már nem a bal- és jobboldali tengely mentén megosztott, hanem az unióból kilépés és bennmaradás vonalán. De amíg a 2016-os Brexit-referendumon, ahol szűk többséggel nyert a kilépés, a szavazásra jogosultak 72%-a elment voksolni, addig most, az EP-választáskor, csakúgy mint 2014-ben, a szavazók 37%-a szavazott csak. A konzervatívok miniszterelnök-jelöltjei, akik között felülreprezentáltak a hard Brexitet képviselők, most igyekeznek visszaszerezni a bizalmat azzal, hogy az őszi biztos kilépés mellett kampányolnak, akár lesz megállapodás addig, akár nem lesz. Ám októberig van még hátra négy hónap és addig sokminden történhet az utóbbi években amúgy is turbulensen működő brit belpolitikában.