EKÖZBEN LONDONBAN

A londoni városi bicikik, vagy ahogy a lakosok hívják Boris Johnson polgármester után, a "Boris bike"-ok jövőre új, elektromos kétkerekűekkel bővülnek. A többszáz járművet elsősorban a főváros hegyvidéki részeire szánják, amelyek jórészt Haringeyben találhatók. Így a Finsbury Park metróállomásról könyen megközelíthető lesz Muswell Hill, Coruch End és a szintén északon lévő Alexandra Palace. Ez lesz tehát Nagy-Britannia első e-biciklis kerülete. A német gyártmányú biciklik darabja £1000, és ugyanúgy egy-egy órára vagy napra lehet majd bérelni őket. A városvezetés azt várja, hogy többen átszoknak az autókról az e-kerékpárokra, amelyek olcsó alternatívát nyújtanak, kényelmesek, ráadásul nem környezetszennyezők.

Napok óta a focivereségtől hangos a magyar sajtó, a magyar közvélemény. Egymásra mutogatnak a felelős és a fontoskodó személyek, keresve a hiba okát, hogy miért beteg (még mindig) a magyar futball. Van, aki szerint az edző az oka, mások a szövetséget hibáztatják, megint mások a kormány vagy az ellenzék felelősségét keresik. 

Újra megjelennek azok a hangok, amelyek azt mondják, az utánpótlásban kell keresni a megoldást, és vannak olyanok, akik egy sztáredző, valami külföldi szaki erejében bíznak, mintha az egy csapásra megmentené ezt a nemzetinek tekintett sportágat.

Amikor a magyar focira gondolok, nem tudok nem visszaemlékezni a Fradi vereségére az Ajax elleni rangadón, amit volt szerencsém anno élőben megtekinteni. Óriási volt az eufória akkor az egyetlen magyar gólnál, mégis a keserű konklúzió ez volt: ők tudnak focizni, mi nem. Azóta sok magyar klasszis aratott sikert - külföldön. Hosszan lehetne a neveket sorolni, de csak elég Dárdai, Gera vagy épp Dzsudzsák nevét említeni. Ezek a nevek mind azt mutatják, a magyar focisták lehetnek klasszisok, csak épp nem a saját hazájukban. Akkor hol a baj? A magyar ugar "lehúz, altat, befed"? Vagy a fizetés kevés? Nem hiszem.

Ma a foci egy-egy ország önbecsülését jelentősen meghatározó sportág. A spanyolok büszkék a válogatottjukra, a német kancellár ott ül a lelátón, ha csak megteheti, hogy országának szurkoljon. Londonban a családok tradicionálisan kötődnek egy-egy klubhoz, ki a Tottenhamnek, ki a Chelsea-nek, ki az Arsenalnak drukkol, és nem sajnálja a pénzt, ha arról van szó, hogy meccsre menjen. Pedig borsos egy-egy jegy ára. Elővételben egy Arsenal meccsre, 62 font a jegy nem túl előnyös helyre, de egy barátom elmondása szerint a Manchester United meccsekre elővételben elfogynak a 200-250 fontos (!) helyárak. Igen ám, de a gyerekek "szinte" ingyen bemehetnek ezekre a meccsekre. Alig pár font ugyanis nekik a beugró. És az apukák elviszik fiaikat. És a gyerekek megszokják azt, hogy meccsre járnak, mint ahogy azt is, hogy a meccsek izgalmasak, színvonalasak. És elvárják később, felnőttként, hogy a pénzükért, amiért keményen megdolgoztak, szórakoztassák őket. Mert a foci - bárhogy is tagadják sokan - végső soron szórakoztatás. Egy olyan szolgáltatás, mint a mozi. Élményt ad pénzért. Magyaroroszágon úgy tűnik, megvan az igény a színvonalas meccsekre. Ezt bizonyítják a teltházak, amelyek a nemzeti meccseknél megvannak. Ugyanakkor a klubok játékára már kevesen kíváncsiak. Pedig a jegyárak messze alacsonyabbak. Ahogy a fizetések is. De vajon hétről hétre van-e olyan rangadó, amely legalább olyan érdekes, mint a legújabb amerikai mozifilm, és csúnya szóval bevonzza a közönséget? 

Lehetetlen egy okban kifejezni a magyar foci gyengeségét. Mint ahogy az is fals, hogy egy-egy személyre, vagy néhányra hárítják a felelősséget. A probléma sokrétű ugyanis. De egy biztos: kellenek jó üzletemberek, kellenek jó sportolók és kellenek drukkerek, akik akkor is támogatják a klubjukat, amikor "csak" egy otthoni rangadót vív. Angliában a foci nem a politikán múlik. A fociklubok üzleti alapon működnek, nem az államcsecsén lógnak. Talán Magyarországon is erre volna szükség. És talán azok a klubok, amelyek nem képesek így működni, mivel megszokták, hogy az elmúlt 8-10-20 vagy ki tudja hány évben a kormány, az önkormányzat kihúzza őket a csávából, ha épp veszteségesek, nos, azok jobb, ha végleg bezárják kapuikat. Ez a klubok, de a politikusok felelőssége is. Mert lehet ugyan sokáig kevés pénzből hobbiklubokat működtetni, de profi ligában ezek sosem fognak játszani. Ahhoz ugyanis több, sokkal több pénz kell. És itt újabb értelmet nyer számomra Puskás 1952-ben mondott mondata: "kis pénz, kis foci, nagy pénz, nagy foci".

Amíg egy Richmondban élő nő várhatóan több mint 72 évet élhet egészségben, addig nem sokkal messzebb, Tower Hamletsben élő társa mindössze 54 évet. Erre a brutális különbségre is rávilágított az a tanulmány, amelyet a Nemzeti Statisztikai Hivatal tett közzé, az emberek saját bevallása alapján, figyelembe véve a társadalmi-gazdasági faktorokat is. Az NHS elismerte, nagy lemaradások vannak a főváros egészségügyi ellátása terén, és a kórházi ellátás megújítására van szükség. Ez utóbbit sürgeti az a tény is, amely szerint az angliai kórházakban magasabb a halálozási arány, mint a legtöbb fejlett nyugati országban, és 45%-kal magasabb, mint az Egyesült Államokban. Évente mintegy 220 ezer páciens hal meg, többségük idős, akik nem részesülnek megfelelő gondozásban. A fent említett Tower Hamlets London egyik deprivált kerületének számít, a legmagasabb munkanélküliségi rátával. 

forrás: The Times, Evening Standard

Októberre időzítette a legnagyobb gázellátó az áremelést Nagy-Britanniában. Ez a számok nyelvére lefordítva azt jelenti, hogy még idén 10 százalékkal emelkednek a lakossági gázárak, ami mintegy 100 fontos többletkiadást jelent a családoknak. Így egy átlagos brit éves gázszámla 1340-ről 1474 fontra emelkedik. Ez rekordnak számít és jelentős pluszterhet ró az anyagi nehézségekkel küzdő lakosoknak. Az elmúlt télen 10-ből 7 (!) lakásban nem volt fűtés, csak hogy alacsonyan tartsák a rezsiköltségeket. 

Ki gondolná, hogy a hajnali London utcáin barangolva akár egyszerre több rókával is lehet találkozni? Pedig a 8,3 milliós fővárosban az éjszaka főszereplői közé tartoznak az utóbbi időben korántsem félénk vörösbundások. Sőt, több rókatámadásról is tudni, amikor a vakmerő állatok bementek kertesházakba, és megtámadták az ottélőket. Legutóbb júliusban történt egy ilyen eset, amikor a dél-Londonban élő Anthony Schofield házába merészkedett be egy példány, megtámadva a macskát, majd átharapva a gazda csuklóját, aki megpróbálta kiszabadítani kedvencét. Bár az érintettek megúszták komolyabb következmények nélkül, lehetett volna súlyos kimenete is az ügynek. Mint ahogy idén februárban egy alig 5 hetes csecsemőt ért támadás, aminek a vége életveszélyes sérülés lett. Mintegy 10 ezerre becsülik szakértők a Londonban portyázó rókák számát és bár létszámuk évről évre stabil, viselkedésük határozottan változik. Immár nem kerülik az emberek társaságát, hanem hozzáidomultak a városi létformához és bemerészkednek olyan helyekre is, ahová korábban soha.

forrás: BBC

Dagad az ingatlanlufi - erre figyelmeztetnek szakértők Londonban, ahol egy év alatt 8,1 százalékkal nőttek az ingatlanárak. A növekedés egy átlagos otthon árát 425 ezer font fölé lökte, ami kb. 150 millió magyar forintot jelent. Az elmúlt két és fél év legnagyobb ugrása ez, megvan a veszélye tehát annak, hogy hamarosan kifullad a lendület.

Ugyanakkor az árakon ez nem látszik egyelőre. Ez főleg annak tudható be, hogy kevés az ingatlan Londonban ahhoz képest, amekkora a kereslet irántuk. Ráadásul a meglévő ingatlanok között is sok a régi, elavult épület, szükség van tehát mielőbb új lakásokra.

A kormány ugyan tett intézkedéseket ennek érdekében, de úgy tűnik, ez nem elegendő. Sadiq Khan, az árnyékkormány minisztere szerint megbukott a kormány és a polgármester is ezen a vizsgán. Boris Johnson polgármester visszautastotta a vádakat, mondván, már így is számtalan új otthon létesült, és további 100 ezer fog elkészülni a két ciklusban. Hogy mégsem sikerült elérni a célt, az az mutatja, hogy két év alatt 18-ról 25%-ra nőtt az ingatlanokat bérlők aránya.

forrás: London Evening Standard

Folytatva a sorozatot, ezúttal azt nézzük meg, mennyibe kerülnek az olyan háztartási cikkek, amik elengedhetetlenek a higiénikus életvitelhez. Továbbra is több áruházlánc, így a Tesco, Sainsbury, továbbá a Lidl és a Poundland árait használtuk fel a lista készítésekor.

- WC-PAPÍR (4 darabos): 0.62 Fonttól

- FOGKRÉM (Colgate, 75 ml): 1.00 - 2.00 Font

- FOGKRÉM (Sensodyne, 75 ml): 2.00 - 4.00 Font

- FOGKEFE: 0.90 Fonttól

- SZÁJVÍZ (Lysterine, 500 ml): 2.00 Fonttól

- SAMPON (Head & Shoulders): 3.00 Fonttól

- BOROTVAHAB (Gillette, spray): 1.90 Fonttól

- ARCSZESZ (Gillette): 2.00 Fonttól

- DEZODOROK: 2.00 Fonttól

- INTIM BETÉT (Libresse, 30 db-os): 1.55 Fonttól

- KÉZKRÉM (hidratáló, 150 ml): 1.00 Fonttól 

Az árak boltonként változnak, és az akciók is befolyásolják őket. Nem vettem figyelembe azokat a termékeket, amelyek nem rendelkeztek semmilyen márkajelzéssel. Ezek között volt, amelyik a fenti árak alatt volt kapható. 

Rendkívüli ütemben, több mint 100 ezer fővel nőtt London lakossága az elmúlt év közepéig és mostanra már meg is haladta a 8,3 milliót a Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai szerint. Ez 1,27%-os növekedésnek felel meg.

A lakosság számának alakulása mögött a legfőbb ok a baby boom, vagyis hogy megugrott a születések száma. Ezzel szemben maradt a halálozási arány, így a kettő közti különbség alapján évente mintegy 86 ezer fővel gyarapszik a brit főváros. Ehhez adódik még a migrációból fakadó növekedés: tavaly 176 ezen érkeztek, ezzel szemben csupán 107 ezren hagyták el Londont. 

A legnagyobb ütemben Tower Hamlets, Hillingdon és Barnet lakossága nő. Összességében az Egyesült Királyságban 400 ezerrel éltek többen 2012 közepén, mint egy évvel korábban, azaz összesen 63,7 millióan. Ezzel az ország Európában a legnagyobb lakosságnövekedést tudhatja magáénak, és Németország valamint Franciaország után immár a 3. legnagyobb nemzet az EU-ban.

forrás: London Evening Standard

Ha a Brit Statisztikai Hivatal adatait nézzük, akkor mindenképp. Eszerint ugyanis a 2011-es felmérés során mintegy 48 ezren vallották magukat magyar születésűnek Anglia és Wales területén, és ebből csupán 17 803 fő élt Londonban. A felgyorsult emigráció miatt az elmúlt két évben további ezrek léphették át a határt, de róluk még nincs információ a statisztikákban. Egyedül az NHS (vagyis a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat) adatai jelzik a dinamikus növekedést. Eszerint 2012-ben 16%-kal nőt a magyar kérelmezők száma 2011-hez képest. Ez 18 000 főt jelentett konkrétan. Nem mindenki marad azonban a fővárosban, sokan vidéken (főleg a nagyobb városokban) próbálnak szerencsét. Ha mérvadónak tekintjük azt a statisztikai adatot, hogy 55%-a az ideérkezőknek marad csak a fővárosban, akkor Londonnak ma kb. 26 000 fős magyar kolóniája van. Ez Szentendre népességével egyenértékű, ami nem elég az 5. helyhez - egyelőre.  

Az örök kérdés, amire nincs soha jó válasz, hiszen mindig változnak az árak, ráadásul mivel mások a bérek, mint otthon, nem jó alapul venni azokat. Mégis, aki idetéved, jó, ha tudja, főleg az első hetekben, mire számíthat, ill. mivel számolhat 2013 nyarán. Ezt tekintjük át most, kezdve az élelmiszerboltok áraival.

Több élelmiszerlánc van itt is, melyek közül ismerős lehet a TESCO vagy a Lidl. A Sainsbury már nem, ahogy a Costcutter sem. Ezek is nagy láncok, akárcsak az előzőek, és hasonló az árkategória is. Van még ezen kívül millió egyéb, ezeket most nem vettem górcső alá. Az áraknál az átlagot néztem, tehát vannak eltérések egyes helyeken, sőt, egy-egy láncon belül is. Pl. a belvárosnak tekinthető 1-es és 2-es zónában jellemzően minden drágább, mint a 3-as vagy 4-es zónán belül. A kisboltok a nagyokhoz képest pedig megint más (inkább drágább) árszabással dolgoznak. Egy kis pékségben pl. 1.70-1.90 fontba kerül a kilós magvas kenyér (néhol fontban mérik a súlyt, 1 pound vagy lb. kb. 0,45 kiló).

- KENYÉR (1 kiló): 1.20 - 1.50 Font 

- TEJ (1 liter): 1.00 Font (kecsketej: 1.30 Font)

- GYÜMÖLCSLÉ (1 liter): 0.80 - 1.80 Font

- SÖR (1 palack/doboz): 1.00 - 3.50 Font  

- SAJT (érett Cheddar, 400 g): 2.00 - 3.00 Font

- DARÁLT HÚS (marha, 500 g): 2.00 - 4.00 Font

- SPAGETTI TÉSZTA (1 zacskó): 0.25 - 1.00 Font

- SZÉNSAVAS ÜDÍTŐK (2 literes Coca-cola/ Fanta/ Sprite): 1.00 Font

- DOBOZOS ÜDÍTŐK (0,33-as kiszerelés): 0.62 - 0.90 Font

- TOJÁS (10 db): 1.50 - 2.50 Font

A csokoládét és sok más egyebet azért nem volt értelme feltünteti, mert ahány, annyiféle ár. Van pl. olyan, hogy egybecsomagolnak 4 db Kit-Kat szeletet és adják 1 fontért. Érdemes figyelni az olyan akciókat is, hogy pl. ha 2-t vesz valaki, akkor a 3. darab ingyen, vagy kevesebb az ár, mint az eredeti esetben. Sokszor van leértékelés, a romlandó áruktól is hamar meg akarnak szabadulni, ezért olykor egyes ételek meglepően olcsón kaphatók. Ilyenek lehetnek a zöldségek, gyümölcsök, húsfélék. A paradicsom pl. olcsóbb volt, mint egy hazai piacon, jóllehet, az íze meg sem közelítette azt.

Folyt. köv.

Ez a poszt hasznos lehet, ha erre jársz és munkát akarsz vállalni. Sok felesleges körtől (szívástól) óv meg. Figyelj tehát.

Amikor idejön az ember fia/lánya, hamar szembesül azzal, hogy az angol nyelvtudás mellé kell lakás, és a szentháromság másik két része, az NI szám (magyarán TAJ-szám, amit telefonon keresztül kell igényelni itt: 0845 600 0643) és a bankszámlaszám. Persze ezek nélkül is szóba állhatnak veled munkaadók, de ezekkel jobbak az esélyek. 

Az angol bankrendszer sajátsága, hogy ahány bank, annyi szokás, és ahágy fiók, annyi egyéb szokás. Ami az egyiknek oké, a másiknak nem oké. Mindenesetre 2 dolog kell ahhoz, hogy bankszámlát nyiss 2013 nyarán: valamiféle személyazonosító (útlevé, jogsi), és egy igazolás arról, hogy ott laksz, ahol. Ez utóbbi okozhat problémát. Mert ha kiveszel egy lakást és azt magánszemély adta ki, nem elég vinni egy sima bérleti szerződést, hogy te ott laksz, kell valami számla is (gáz, villany), ami ugyebár eleinte nem lesz. Ha ügynökség adta ki a lakást neked, nyert ügyed van, elég az ő igazolásukat lobogtatni. Ha viszont az előbbi a helyzet, akkor trükközni kell. Mondták többen, hogy pl. ha beiratkozol a helyi könyvtárba, már azt is elfogadják, meg hogy van olyan bank, ahol még az se kell. Felejtsd el! Idén már szigor szabályok vannak. Főleg a nagyobb bankoknál, mint a Barclay's, a Lloyds, vagy a HSBC. Ezeket hanyagold ebben az esetben. Inkább válaszd a kicsiket, a Natwest-et vagy a Nationwide-ot. Én ez utóbbinál próbálkoztam, miután a Lloyds azt mondta, megcsinálhatják a számlát, ha van olyan Lloyds-os számlatulajdonos, akit ismerek és aki igazolja, hogy egy éve ismer és tudja, hogy ott lakom, ahol. Mivel ilyen nem volt, maradt az a megoldás, ami végülis sikerült. A Nationwide-nak elég az NI number az útlevél mellé. Ez azt jelenti, hogy ha megérkeztél, legyen az első dolgod, hogy időpontot kérsz, majd elmész az NI-numberért valamelyik munkaügyi központba. Utána ha az megjött, elsétálsz a bankba és számlát nyitsz. Ez itt semmibe se kerül, sőt, számlavezetési díj sincs, mint egyes helyeken. Viszont ha csak mezei felhasználó vagy, készülj, hogy az utalásaid keményen megsarcolják. Ha valami prémium csomagot választasz, akkor viszont sokkal többet nyújtanak, mint odahaza bármelyik bank (pl. ingyenes kp.felvét bármely ATM-nél, akár külföldön is).

Jó próbálkozást! 

Nem meglepő módon: dolgozni. Mintegy 30 ezer japán él ugyanis a brit fővárosban, akik közül a legtöbbnek ún. working holiday vízuma van. Ennek lényege, hogy a japán polgároknak, 18 és 35 éves kor között lehetőségük van max. 2 évre külföldre menni dolgozni, mindenféle indok nélkül. Azért is népszerű ez a lehetőség, mert legtöbben nem engedhetnék meg idős koruk előtt, hogy világot lássanak. Így viszont a megkeresett pénzből futja lakásra, sőt, utazásra is. Ugyanígy britek is utazhatnak japánba. A fiatalok többsége éttermekben, kávézókban talál magának munkát, gyakorta olyan helyen, ahol eleve anyanyelvi közösségben tud lenni.