EKÖZBEN LONDONBAN

Hivatalosan is vészhelyzet van Nagy-Britanniában, miután a legtöbb folyó áradásnak indult a heves esőzések következtében. A környezetügyekkel foglalkozó tárca árvízekre, a partvidékeken az erős szél miatt 10 méteres hullámokra figyelmeztetett. Ennek apropójából összeült a Cobra csoport, ahova miniszterek, civil szervezetek és a rendőrség is hivatalos, hogy áttekintsék a kialakuló katasztrófahelyzetet. A legveszélyeztetettebb zónák az alábbiak:

- Devon, a River Taw és a River Torridge környéke, ill. Taw Torridge Estuary

- Észak- és Dél-Cornwall, továbbá Gloucestershire

- Wales, Barmouth, River Towy

- Surrey, Hampshire

- Dorset, River Stour

- Isles of Scilly

- Belfast

A minisztérium nem tanácsolja a partvidékek látogatását.

fotó: BBC

Lesz ez még így se! Mintha ez lenne a mottója az angol egészségügyi miniszternek, aki bejelentette, drágulnak az egészségügyi szolgáltatások, de csak a migránsoknak. A komány kelet-európai bevándorlók elleni kampánya ezzel újabb fejezetéhez érkezett.

£500 millió megtakarítást vár a kormány attól az új egészségügyi csomagtól, amelyet bevezetnek januártól. Eszerint az eddigi ingyenes baleseti elsősegélyért (A&E) is várhatóan fizetni kell majd, de emelkednek a fogászati, valamint a szemészeti szolgáltatások díjai is. Ugyanakkor a háziorvosi, valamint a nővéri konzultáció továbbra is ingyenes marad és senkit sem küldenek majd el az elsősegély osztályokról. Napirenden van azonban, hogy megsarcolják a háziorvosi szolgáltatásokat, pl. a kisebb műtéti beavatkozásokat, vagy a fizioterápiás kezeléseket, amelyekhez kell orvosi beutaló. A tervek közt szerepel továbbá, hogy egy olyan új rendszert vezetnének be, amely rögzíti és nyilvántartja a betegeket, hogy tudni lehessen, kiktől kell pénzt kérni. A kormány intézkedését mind az orvosok, mind a politikai ellenfelek bírálják, szerintük az intézkedés nem oldja meg a fő problémákat. A kabinet nemrégiben határozott arról is, hogy akik az EU-övezeten kívülről érkeznek, és tovább maradnak mint 6 hónap, évi £200 font különadót kell fizessenek. 

Aki a karácsonyt Angliában tölti, az nem ússza meg a pulykát, vagy ahogy az angolok mondják, a turkey-t. Ez mondhatni tradíció, hogy ilyenkor minden család gesztenyével vagy anélkül, de készít egy sült pulykát főfogásként. Ez az Amerikában Hálaadáskor szokásos étel tehát itt egy hónappal később lesz az egyik legkeresettebb cikk. Ugyanakkor a pulyka megjelenése a szigetországban nagyon is ismert, és ha utánaolvasunk, hamar kiderül, fiatal, kevesebb mint 500 éves szokásról van szó. Ha pedig azt nézzük, mikor lett mindenki számára elérhető, alig pár évtizedről beszélhetünk.

Az első pulyka ugyanis a legendák szerint 1526-ban érkezett meg Bristolba, rögtön mindjárt hat példány, egy bizonyos William Stricklandnek köszönhetően. A fiatal kereskedő állítólag mintegy két pennyért, vagy ahogy akkoriban hívták, 'tuppence'-ért adott túl az árun, amit az újvilágból hozott. Ezeknek az egzotikusnak számító madaraknak aztán hamar sikere lett és elsősorban a felsőbb rétegek kezdték előszeretettel fogyasztani. Népszerű volt nemcsak ízletes húsa, de mérete miatt is, hisz az akkoriban kapható ún. Tudor-csirkék meglehetősen satnyának tűntek a méretes, többkilós pulykák mellett. Így a kormoránok, hattyúk és más madarak mellett ez is kedvelt étele lett az arisztokrata családoknak. Még Charles Dickens is úgy említi Karácsonyi Ének című művében, mint valami elérhetetlen álom, a fényűző élet része. És az is maradt a 20. század közepéig, amikor a szélesebb rétegek számára is elérhetővé vált.  

1954-ben írt szakácskönyvében Dorothy Hartley még azt írja, hogy: "Mint északi országban élő háziasszony, semmi lelkesedést nem érzek a pulyka iránt. Észak farmerei inkább esznek jóhúsú libát karácsonykor." Nem is sejtette azonban, hogy pár évvel később a munkásosztályok tagjai is ezt fogják ünnepi vacsoraként választani, ugyanazon okok miatt, mint anno az arisztokraták: szép, nagy és finom. Ráadásul megfizethető. Emellett sok ember jóllakott belőle, ami egy nagyobb család esetén nem volt elhanyagolható szempont.

Alighanem mindenki ismeri Sly-t, mint John Rambót vagy Rocky Balboát, vagy mint a legutóbbi filmjeinek, a Feláldozhatók vezetőjének, Barney Rossnak a figuráját. A színész-rendező-producer, aki hallgatag, de ütős szerepekkel lopta be magát sokak szívébe, most szeretné, ha más oldalát is megismerné a közönség: a sztorizós, beszélgetős, vicces felét. Ebből az apropóból London belvárosában, egy patinás épületben, a Westminster Hallban beszélgetést szerveznek, amire bárki elmehet, ha bírja pénztárcával. Íme a részletek:

HELYSZÍN: Westminster Central Hall

IDŐPONT: 2014. január 11. 19.30 

JEGYEK: www.seatlive.com

Az ekozbenlondonban.blog.hu már a Facebook-on is elérhető...

Katt ide: https://www.facebook.com/pages/Eközben-Londonban-Blog/622477957790297

és nyomj egy like-ot! Köszi!

Átlag 3,1 %-kal drágul január 1-től a fővárosi tömegközlekedési eszközökön az utazás. Bár Boris Johnson szerint a jegyárak befagyasztásával a londoni ingázóknak akarnak kedvezni (mivel az árak csak az infláció mértékével nőnek), azért az áremelkedést meg fogja érezni mindenki. Jöjjenek a részletek!

Busz és villamos

Az egyszeri utazás Oyster kártyával idén £1.40-be kerül, jövőre viszont már £1.45-öt kérnek majd érte. Aki viszont készpénzzel fizet a sofőrnél, idén és jövőre is £2.40-et kell kicsengessen. A hetijegy ára is nő, az eddigi £19.60-ról £20.40-re.

Metró

Oysterrel utazóknak, ha egyszeri utazást terveznek, az 1-es zónában az eddigi £2.10 helyett £2.20-at kell fizetni csúcsidőben és azon kívül, míg a többi zónára változatlanok az árak. Ugyanez készpénzes vásárláskor az eddigi £4.50 helyett £4.70-et jelent az 1-3 zónákban és £5.50 helyett £5.70-et a 4-6 zónákban. A hetijegyek pedig a következőképp alakulnak: az 1-2 zónákban az eddigi £30.40 helyett £31.60-at kell majd fizetni, az 1-3 zónákra az eddigi £35.60 helyett £37-et.

Arról egyelőre nincsenek információk, hogy a havijegyek és -bérletek ára hogyan alakul 2014-ben.

Avagy: A Daily Mail válaszolt Andor László ekézésére

Dúl a háború Anglia és az Európai Bizottság foglalkoztatási biztosa, Andor László (jobbra a képen) között. A minap az uniós biztos élesen kikelt Cameron és kormánya ellen, amiért szűkíteni próbálják a szabad munkaerőáramlást.

Korábban nemcsak konzervítv, de munkáspárti politikusok is elismerték, hogy a kelet-európai munkaerő beengedése Nagy-Britanniába hiba volt. Most Románia és Bulgária munkavállalási moratóriumának 2014. január elsejei lejárta okoz élénk vitákat a szigetországban és úgy tűnik, David Cameron és kabinetje elkötelezett abban, hogy minél több akadályt gördítsen az újonnan beáramló munkavállalókkal szemben. A tervek szerint az új munkavállalók a megérkezésüket követő első három hónapban nem lesznek jogosultak szociális támogatásra, és utána is csak maximum fél évig számíthatnak jóléti juttatásokra, hacsak nem bizonyítják, hogy elhelyezkedtek vagy van esélyük stabil munkahelyre. Sokan ezt a lépést megkésettnek tartják, de tény, az idén már több bevándorló érkezett, mint a tavalyi évben és sok az olyan bevándorló, aki csak kihasználja az ország nyújtotta szociális ellátást. A jövőben tiltanák az utcai koldulás minden formáját is.

Andor a minap "komisz" (más fordítások szerint "gonosz" ill. "undok") országnak titulálta Nagy-Britanniát, miután elmondta, túlértékelik és túlreagálják a migrációs félelmeket. Egyfajta hisztériának véli a tervezett korlátozó intézkedéseket. Arra is figyelmeztetett, hogy a sértheti Anglia bevezetni kívánt lépése az EU alappillérét, a szabad munkaerővállalást.

Úgy tűnik, az itteni konzervítv sajtó - dacára a miniszterelnököt ért belső kritikáknak - kiáll Cameron mellett. Tegnap és ma is éles írásban utasították vissza Andor vádjait. Szerintük a baloldali uniós biztost saját országában se tartották alkalmasnak a biztosi feladatokra. Másrészt megjegyzik, hogy épp azt az országot képviseli, amely ma legtöbbször antiszeminitizmusa és különc viselkedése miatt legtöbbször szerepel az unió szégyenpadján. Képmutatásnak tartják a biztos vádjait azért is, mivel pont Magyarország kullog hátul a migránsok ellehetetlenítése miatt (utalva ezzel arra, hogy nálunk van az egyik legszigorúbb bevándorlási politika). Az újság kikelt az ellen a gyakorlat ellen is, hogy a magyar kormány útleveleket oszt határon kívüli magyaroknak, lehetővé téve azt, hogy azok az emberek is keresztül-kasul utazzanak, vagyis növeljék a migránsok nagy számát. A cikk kitér a magyarországi antiszemitizmus történetére, egészen a Horthy-korszaktól a zsidóüldözésen át a cigányság elleni támadásokig. 

Jelenleg úgy tűnik, Anglia mellé áll Németország és Franciaország is a Kelet-Európából érkező menekültáradat megállítása végett és hasonló szigorításokat terveznek bevezetni.

A Daily Mail teljes cikke elérhető itt:

http://www.dailymail.co.uk/debate/article-2514754/Hungary-anti-semitic-vile-Roma-Dont-dare-lecture-Mr-Commissioner.html

kép: Andor László (forrás: AP)

Meglepő adatot publikáltak a minap a brit szakszervezetek: eszerint egy nap átlagosan 84 percet ingázik egy felnőtt fővárosi férfi, míg a nők ugyanebben a korcsoportban 79 percet. Ez az időtartam messze több, mint bármely más város esetén az Egyesült Királyságban. Az ingázás elkerülhetetlen a fővárosban, ahol ráadásul napi szinten vannak forgalmi dugók, ellehetetlenítve a gyors felszíni közlekedést. De a földalatti közlekedés is akadozik néha, ami miatt megnő a munkába járáshoz szükséges idő. A fiú tinédzsereknél az ingázással töltött idő 69, a lányoknál 64 perc. 

forrás:Evening Standard

Akár 20 fonttól lehet jövőre .london-ra végződő webcíme bárkinek, miután megszületett a megállapodás az angol főváros és az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) között. Az eredményt hosszas lobbizás előzte meg, miután sok helyi kereskedő jelezte, hogy szeretné, ha boltját nem .co.uk vagy .com végződéssel lehetne csak megtalálni. A megállapodástól a boltok forgalmának növekedését várják. Szintén  egyezmény született New York, Párizs, Berlin és Bécs városával.

Londont elkerülte a nagyobb pusztítás, nem úgy Anglia déli és keleti partvidékét. Összesen 625 ezer ember maradt áram nélkül és négy ember halt meg a vihar idején. A legerősebb, 159 km/órás szelet a Wight-szigeten mérték. A fővárosban kevésbé lehetett észlelni a rendkívüli időjárást, főleg a járatok késése okozott gondot a közlekedésben. A viharnak magyar vonatkozása is lett, az egyik képen, amely bejárta a világsajtót, a magyar Sólyom légitársaság gépe várakozik magányosan a lerombolt hangárcsarnok előtt. 

Este 10 órakor a heves szél és eső miatt sárga riasztás van érvényben Anglia déli és dél-keleti részén, ezt holnap, azaz hétfőn kiterjesztik az északi területekre is. A hétfő reggeli vonatokat törölték, így az ingázók kénytelenek más megoldás után nézni. Közben megvan a vihar első áldozata is, egy 14 éves fiút sodort a szél a tengerbe Kelet-Sussexben. Három területre jeleznek árvízveszélyt, ezek mindegyike tengerparti övezetben fekszik.

kép: BBC

St. Jude névre keresztelték azt az orkánerejű vihart, amely Anglia felé közelít és amely várhatóan ma éjszaka söpör végig az országon. A 110-150 km/órás széllökésekkel vonuló vihar nyomán 20-40 milliméter csapadék fog lehullani alig pár óra leforgása alatt. A kormány megkezdte az előkészületeket, töröltek számos kompjáratot és a repülőtéri forgalmat is korlátozzák majd. Szakértők szerint ugyanakkor a mostani vihar nem okoz akkora pusztítást, mint az 1987 októberi, amelyben 18 ember vesztette életét és hatalmas kár keletkezett nemcsak az épített, de a természeti környezetben is. Jelenleg Londonban napsütéses az idő, csak a gyorsan vonuló felhők és az erősödő szél jelzi, hogy vihar közelít.