EKÖZBEN LONDONBAN

Romlanak a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat, az NHS mutatói. Egyre több az ellátatlan beteg, a dolgozók túlterheltek, egyre magasabb a pályaelhagyók száma, a büdzsé pedig alig nőtt az utóbbi években. Körkép a brit egészségügyről.

Az öregedő Angliában egyre nagyobb teher az egészségügyi ellátás. A jelenleg 65,5 milliós lakosság 18%-a 65 éves vagy annál idősebb. Ez a szám akár 30%-os is lehet 2030 környékére, az ezt ellensúlyozó bevándorlás ellenére. A sok idős ember egyre nagyobb terhet ró a szociális- és egészségügyre, a jelenlegi kabinet mostohagyermekére. A konzervatívok (még Cameron alatt), megszorító intézkedéseket vezettek be, melyeknek mostanra (már May alatt) meglett az az eredménye, hogy az elégtelen finanszírozás miatt nem tudják a kórházak és más egészségügyi intézmények fenntartani a megfelelő szolgáltatási színvonalat.

Ezek a szolgáltatók most levélben fordultak Jeremy Hunthoz, az egészségügyért felelős államtitkárhoz, hogy 2022-re 153 milliárd fontra emeljék az NHS éves büdzséjét, ami mintegy 10-15 ezer új kórházi ágy létesítését és a megfelelő személyzet bérét jelentené. Ez mintegy 20 milliárddal magasabb a tervezettnél, és több mint valószínű, hogy elvérzik a javaslat. Pedig maga Hunt is látja a probléma súlyát, mint kiderült a képviselőkhöz szóló beszédében. Még a miniszterelnökkel szemben is hajlandó dacolni, aki szerette volna már elmozdítani őt az egészségügyi posztról.

A helyzet különösen kritikus a téli időszakban, amikor megnövekedett betegforgalom tapasztalható a rossz időjárás, ill. a különféle járványok miatt. A túlzsúfoltság miatt több helyen hat beteget kezelnek négyágyas szobákban, és sürgős, életmentő műtéteket halasztanak el, ami például a rákos betegeknél végzetes lehet. Ráadásul sokszor a nem súlyos állapotú betegek a kórházakat keresik fel olyan tünetekkel, amiket járóbeteg-ellátásban is tudnának kezelni. Ennek oka részben a tájékozatlanság, részben azonban az, hogy 2010 óta az ilyen járóbeteg-szakerendelők 40%-a megszűnt forráshiány miatt.

Az elégtelen finanszírozásnak azonban más tünete is van: a dolgozók túlterheltek és nincsenek elegendő számban. Legutóbb az váltott ki nagy felháborodást, hogy egy 81 éves essexi beteghez a mentő a hívást követően mintegy 4 órával ért ki, a páciens pedig meghalt. Bár ez egy kirívó eset és kedvezőtlen körülmények miatt sem tudott a mentő bejutni időben a lakásba, az viszont tény, hogy a megszokott 3000 helyett a téli időszakban napi 4200 hívást kapott az adott East of England (EEAST) mentőszolgálat. Ekkora növekedésre pedig nincs elég kapacitásuk.

A túlterheltség miatt sokan, főleg nővérek, otthagyják a pályát és elmennek máshova jobb fizetésért és kevesebb stresszért. Az egészségügyi munka ugyanis megterhelő, a sok ügyelet, a páciensek és a megbecsültség hiánya együtt gyakran vezet kiégéshez és pályaelhagyáshoz. Mostanra többen hagyják el a pályát, mint ahányan jönnek, és legtöbbjük 30 év alatti, vagyis pályakezdő. Noha a kormány azzal érvel, hogy 2010 óta 13 ezerrel 300 ezerre nőtt a nővérek száma Anglia területén, de arról már szemérmesen hallgatnak, hogy a kezelendő betegek száma is nőtt, és hogy a Brexit hatására sok kelet-európai nővér döntött úgy, hogy elhagyja az országot az utóbbi másfél évben, a hazai rendszer pedig nem tud hirtelen ennyi egészségügyi szakembert kiképezni. Az évről évre eltűnő többezer egészségügyis pedig óriási kockázatot rejt magában. A Royal College of Nursing szerint 2017-ben mintegy 40 ezer betöltetlen álláshely volt az országban, ami duplája a három évvel ezelőttinek. Ezért is azonnali beavatkozást sürgetnek May részéről, nehogy összeomoljon a brit egészségügy.