EKÖZBEN LONDONBAN

Nagy vihart kavar belpolitikai körökben az EU és Nagy-Britannia között született februári megállapodás, amely előjogokat és speciális státuszt biztosít a szigetországnak a jövőben. A közelgő referendum miatt sem mindegy, hogy a Cameron-kabinet tagjai a bennmaradásra vagy az elszakadásra buzdítanak a június 23-i népszavazáson. Van, aki már döntött: a főváros polgármestere Boris Johnson a Brexitet akarja.

A Brexit vagyis Nagy-Britannia kilépése az EU-ból komoly kockázatokat rejt mind gazdasági, mind politikai téren, ezért nem véletlen, hogy David Cameron miniszterelnök úgy fogalmazott: "ugrás lenne a sötétbe". Ezért is turnézta végig Európát az elmúlt hónapokban, ezért kopogtatott be többek közt Magyarországra is, hogy az uniós tagállamok vezetői közül mind többen álljanak mellé és fogadják el, hogy az Egyesült Királyság kapjon speciális jogokat az EU-n belül. Ténykedése sikeres volt, mivel Brüsszel fejet hajtott az angolok akaratának és kétnapos tárgyalássorozatot követően végül az alábbiakat hozták tető alá:

• GYES - Újraszámolják, hogy a migráns dolgozók nem az Egyesült Királyságban élő gyerekei után kinek mennyi juttatásra van jogosultsága aszerint hogy az anyaországban mekkorák a megélhetési költségek (ez várhatóan a juttatások nagyarányú csökkenését hozza majd)
• Bevándorlók jóléti juttatásai  - Nagy-Britannia eldöntheti, hogy korlátozza az EU-ból érkező munkavállalók munkához kapcsolódó jóléti juttatásait a megérkezésük utáni első négy évben. Ezt az úgynevezett "vészhelyzeti féket" alkalmazhatja a szigetország különlegesen nagy mértékű bevándorlás azaz migráció esetén, de hét év után fel kell oldania.
• Eurozóna - Nagy-Britannia megtarthatja a font sterlinget az EU-n belül és használhatja kereskedelmi célokra a blokkban anélkül, hogy ezért bármiféle diszkrimináció érné. Minden brit pénzt, amit letétbe helyeznek az eurozóna nemzeteinél, vissza kell téríteni.
• Védelem a londoni Citynek - Biztosítékok a szigetország legnagyobb üzleti szolgáltatóinak arra, hogy az eurozóna szabályozásait nem kényszeríthatik rájuk.
• Szuverenitás - Határozott állásfoglalás született arról, hogy az Egyesült Királyság nem lesz része a szorosabb uniónak más EU-tagországokkal. Ezt belefoglalják az EU-szerződés módosításába.
• "Piros lap" a nemzeti parlamenteknek - Könnyebb lesz a leendő nemzeti kormányoknak (skótoknak, walesieknek, stb.), hogy megakadályozzanak nemkívánatos szabályokat. Ha a nemzeti parlament 55%-a ellene van az EU-szabályozások egy részének, megfontolás tárgya lehet.
• Versenyképesség - Az egyezség felhívja a figyelmét valamennyi EU intézménynek és tagállamnak, hogy megtegyenek mindent annak érdekében, hogy erősítsék a belső piacot és hogy konkrét lépéseket tegyenek a jobb szabályozás érdekében, ideértve a bürokráciacsökkentést.
• A szabad mozgás néhány korlátozása - Megtagadható az automatikus szabad mozgás joga azon nemzetek családtagjainak, akik az EU-n kívülről érkeznek. Ez része annak az intézkedéssoorzatnak, amellyel meg akarják akadályozni a színlelet házassági szerződéseket. Ezen túlmenően ki lehet utasítani azokat az embereket, akik biztonsági kockázatot jelentenek, még akkor is ha korábban nem ítélték el.

A megállapodás precedensértékű, és már Ausztria is fontolgatja, hogy hasonló előjogokat kér magának az unióban. Az egyezség után David Cameron úgy értékelte, ő a "megreformált" EU híve és nem szeretne kilépést, ugyanakkor megtartja az erről szóló referendumot és kabinetje tagjainak szabad döntési lehetőséget biztosít, hogy akarják-e az EU-tagság felfüggesztését. A kérdés ugyanakkor megosztja a kormányzó erő tagjait, többen, például London polgármestere is a kilépés mellett foglalt állást. A referendum időpontját is kitűzték, június 23-ra, csütörtökre. Mivel nemcsak a politikusok (akár jobb- akár baloldalon), de a társadalom is megosztott az EU-tagságot illetően, elképzelhető, hogy a nyári ügydöntő referendumon a kilépéspártiak győznek, és ez esetben a Cameron által kiharcolt előjogok idejétmúlttá lesznek, Nagy-Britannia pedig új fejezetet nyit a történelmében, 43 év EU-tagság után.