EKÖZBEN LONDONBAN

A képen is látható 50-es évekbeli buszok száguldanak a londoni utcákon, összesen 40 darab, már amennyire metróssztrájk idején ez lehetséges a gigantikus tumultusban. A buszokat azért vetette be a helyi BKV (TfL), hogy enyhítse a kiesett járatok miatt megnőtt utasforgalmat. Ennek azonban csupán a turisták örülnek. A közlekedési káoszt ugyanis nem úszta meg a főváros. Hatalmas torlódások vannak az utakon, csak a mellékutcákban lehet valamelyest gyorsabban közlekedni. Jelenleg a kötöttpályás közlekedésben a DLR, az Overground és a Northern line az, ahol a megszokott menetrend szerint járnak a szerelvênyek, az összes többi vonalon korlátozásra és fennakadásra kell számítani. Bár a sztrájk szerda este véget ér 9 órakor, csütörtök reggel még lehetnek járatkiesések.

Ma este helyi idő szerint 21 órától ismét sztrájkolnak a londoni metró alkalmazottai. A munkások azért tiltkoznak, mivel a cég meg akarja szüntetni a jegypénztárakat, ami mintegy 960 ember helyét veszélyezteti. A múltkori sztrájkhoz hasonlóan ezúttal is minden vonalat érint a munkabeszüntetés, a járatok egyáltalán nem, vagy csak korlátozottan fognak járni. Erről az állomásokon lehet tájékozódni, illetve a TFL honlapján. A munkabeszüntetés 48 órás lesz. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre a cég vezetése és a szakszervezetek közt, úgy a jövő héten újabb munkabeszüntetés lesz, de akkor már 72 órás.

kép: Tim Robinson (BBC)

Átlagosan 40%-kal drágultak a lakások és házak árai az angol fővárosban 5 év alatt. Aki tehát 2009 tavaszán ingatlant vett, és most úgy dönt, hogy eladja, akár másfélszeresére is növelheti vagyonát ezzel a lépéssel. Az árak persze 5 évvel ezelőtt se voltak alacsonyak, de szembetűnő a különbség a mostanihoz képest.

Míg például Kensingtonban és Chelsea-ben, amely hagyományosan a legdrágább kerületnek számít, egy lakás átlagára £703.000 volt, idén már ugyanott £1.236.605 lett, ami több mint 75%-os drágulást jelez. De a legszegényebb kerületnek számító Barking és Dagenham kerületben is felszöktek az árak, igaz, jóval szerényebb mértékben. 5 éve még £196.888 volt az átlagár, idén már £234.283. Ez "csupán" 19%-nyi különbséget takar.

Jelenleg megjósolhatatlan, meddig tart az ingatlan árának emelkedése. Szakértők ugyanakkor egyöntetűen arra figyelmeztetnek, hogy a lufi előbb-utóbb kidurran és az ingatlanok ára reálértékükre fog visszaesni. Ez főleg azokat fogja sújtani, akik most hatalmas hiteleket vesznek fel, hogy megvásárolhassák fővárosi ingatlanukat. Jelenleg már 5% önerőre adnak hitelt a pénzintézetek, ha az igénylőnek megbízható jövedelme is van emellett.

Az angolok húsvétkor, akárcsak karácsony idején, igyekeznek kitenni magukért és bőséges asztallal kínálni a vendégeket. Itt a főtt tojás mellett hagyományosan nem sonkát, de sült bárányt esznek, desszertként pedig a népszerű répatorta és a Simnel torta fogyasztható. Mi most ez utóbbival foglalkozunk.

Nincs igazán jó fordtása a Simnel tortának, ami tulajdonképpen egy gyümölcsös-marcipános sütemény, kifejezetten húsvétra. Ma az a legelfogadottabb, hogy a Simnel finom lisztet jelent, a torta tetején lévő 11 marcipángolyó pedig az apostolokat szimbolizálja (Júdás nem kapott helyett). Eredetileg a 15. században nagyböjt negyedik vasárnapján, a Mothering Day alkalmával készítették a tortát, (később ebből a napból lett az Anyák napja). Íme egy recept:

- 300 gramm liszt

- fél teáskanál kevert fűszer (pl. fahéj)

- 110 gramm vaj vagy margarin

- 110 gramm barnacukor (lehet nádcukor is)

- 2 evőkanál aranyszirup

- 2 evőkanál cukormáz/bevonat

- 350 gramm szárított gyümölcs keverék

- 2 tojás

- 1 deciliter tej

- 700 gramm marcipán

Először beletörjük a vajat vagy margarint a lisztbe. Majd beletesszük a cukrot, fűszereket, szárított gyümölcsöt és jól elkeverjük. Hozzáadjuk a szirupot és a tojásokat. Beleöntjük a tejet és egy masszává keverjük az egészet. Kizsírozunk egy mély sütőedényt és beletöltjük a massza felét. Sodrófával és liszttel kinyújtjuk a marcipán harmadát.Beletesszük a lábasba, a massza tetejére. Rátöltjük a massza másik felét, majd elsimítjuk a tetejét és betesszük 150 fokos sütőbe 60-70 percre. Szúrkáljuk meg a közepét, hogy átsült-e és nem ragadós a massza. Ha átsült, vegyük ki a sütőből, hagyjuk 10 percig hűlni, majd vegyük ki az edényből és hagyjuk tovább hűlni. Nyújtsuk ki a marcipán másik harmadát és miután ráöntöttük a cukormáz egy részét a süteményre, helyezzük rá a tetejére. Egy villával körben mintát vihetünk a peremre. A maradék marcipánból 11 golyót formázunk, melyeket aztán a megmaradt cukormázba mártunk. Ráragasztjuk őket a torta peremére körbe. Ha maradt cukormáz, azt a torta közepére önthetjük és kedvünkre díszíthetjük.

Jó étvágyat!

A XX. század egyik nagy képzőművészének tekintett Matisse anyagaiból nyílik tárlat a Tate Modernben. A kiállítás az alkotó 1936 és 1954 közötti munkáit mutatja be, a kivágásokra koncentrálva, a címe is ez: Cut-outs. A művek, köztük a fent látható Csiga, szeptember 7-ig lesznek láthatóak, utána New Yorkba utaznak.

A képen szereplő Robert Berry volt az a résztvevő az idei maratonon, aki a célba érve összeesett és meghalt. A 42 éves IT-szakember jótékonysági céllal futotta le a távot, hogy adományt gyűjtsön a Nemzeti Osteoporosis Társaságnak. A célja sikerült, hisz a tervezett £1700 helyett összesen £5800 gyűlt össze, ennek viszont a saját élete volt az ára. A férfi azután kezdett el a jótékonysági szervezetnek dolgozni, hogy édesanyjánál évekkel ezelőtt diagnosztizálták a betegséget. Nem egyedülálló a halálos vég a londoni sporteseményen, utoljára két évvel ezelőtt egy 30 éves nő hunyt el, szintén a célnál. A vasárnap megrendezett 34. maratonon végül 36 ezer ember vett részt, a sokak által favorizált Mo Farahnak végül nem sikerült a rekordkísérlete és nyolcadikként teljesítette a 42 kilométert. 

Van, aki 1981 óta minden évben megteszi a távot, és van, aki most indul először. A londoni maraton talán a legnagyobb szabású sportesemény a brit fővárosban, mintegy 35 ezer résztvevővel és 650 ezer nézővel/szurkolóval. A kor nem számít, mint ahogy az sem, ki honnan jött, a lényeg a közös futás. A Greenwich Parkból induló és a St. James Parkba érkező versenyzők közt kétségkívül kiemelkedik az olimpiai és világbajnok futó, Mo Farah, aki ezúttal megkísérli megdönteni Steve Jones 30 évvel ezelőtti brit rekorját, amely 2 óra 7 perc és 13 másodperc. Az időjárás mindenesetre kedvez neki.

A Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézet a Menjek/Maradjak dokumentumfilm-sorozat alkotóival, a SpeakEasy Projecttel társulva készít kutatást a Londonban és Angliában élő, valamint ott dolgozó magyarokról. A kutatás szorosan kapcsolódik ahhoz az erőfeszítéshez, amellyel a sorozat alkotói az új mobilitás helyzetére és körülményeire igyekszenek felhívni a figyelmet, és törekszenek, hogy minél szélesebb területen szolgáltassanak vitaalapot a témáról szóló árnyaltabb társadalmi diskurzushoz.

A 15 kérdésből álló online kérdőív kitöltése legfeljebb 10 percet vesz igénybe és anonim módon mér fontos mutatókat az Angliában élők, dolgozók, kivándorlást és hazatérést fontolgatók körében. Az adatfelvétel május végéig tart, az online kérdőív a következő linken érhető el:

A kutatás eredményeit a Menjek/Maradjak londoni epizódjának júniusi bemutatójával egyidőben publikálják majd. A kitöltők körében retúr London-Budapest-London repülőjegyet sorsolnak ki.

A KÉRDŐÍV ITT ÉRHETŐ EL

Délelőtt 11 órakor kereken 18 perc alatt lehetett végigvinni a szavazási procedúrát, kezdve az épület előtti sorban állástól egészen addig, hogy kilépett a főbejáraton a szavazó.

A brit történelem legnagyobb ingatlanpiaci lufija - így emlegetik szakértők azt a folyamatot, ami Londonban zajlik, és hozzáteszik, a piac végleg elszakadt a valóságtól és zuhanással fenyeget. Ugyanis mostanra a lakások átlagára új magaslatokra jutott, a legfrisebb statisztikák szerint £414,356-ot, vagyis kb. 150 millió forintot kell kicsengetni egy fővárosi ingatlanért (csak az összehasonlítás végett: Anglia és Wales többi területén az átlagár £170,000). Ez 13,8%-kal több az egy évvel korábbi áraknál.

Ami fokozza a pörgést, az a hitelekhez való könnyített hozzáférés, aminek eredményeként sok első lakás vásárló lépett be a piacra, továbbá azok a külföldi befektetők, akik Londont biztos befektetésnek tekintik. Ugyanakkor maguk a városlakók ennek elszenvedői, hiszen még a jól keresők sem tudják felvenni a versenyt egykönnyen az elszabadult árakkal.

Az ügyben maga Károly herceg is felszólalt a héten, aki a fiatalok mielőbbi lakáshoz jutását sürgette, hiszen mint mondta, irreális, hogy amíg 20 évvel ezelőtt egy általános iskolai tanár éves fizetésének háromszorosa elég volt egy lakáshoz, addig most a tízszerese sem elég (az általános iskolai tanári fizetés az átlagos fizetésnek számít). Károly azonnali megoldást sürgetett és olyan hat-nyolcszintes, közepes méretű ingatlanok építését javasolta, amely illeszkedik stílusban a viktoriánus és György-kori stílushoz. A polgármester ezt őrültségnek tartja. Boris Jonhson azt ígérte: ciklusa végéig 100 ezer új lakás fog épülni, amely jelentősen enyhíti a kialakult lakáshiányt.

Vajon mi vezette a törvényalkotót akkor, amikor a határon túli (azaz szomszédos országokban élő) magyaroknak megengedte, hogy levélben is szavazhassanak, míg a messzi határokon túl (így az angliai vagy német városokban) élő magyaroknak nem? Vajon alacsonyabbrendű az anyaországtól messzebb élő szavazó? Netán nem ér annyit a szavazata? Vagy talán jobb is, ha nem szavaz?? Költői kérdések, melyekre bizonyosan mindenkinek megvan a saját válasza.

Ami tény viszont, hogy az Angliában élő, az elmúlt években jelentősen feduzzadt magyarság egészére egyetlen szavazóhely jut, mégpedig Londonban, a külképviselet épületében. Itt kell az urnákhoz járulnia a (pontos számok hiányában csak becslésekre alapozott) 300-400 ezres tömegnek április 6-án. Ez olyan, mintha Szegednek meg Miskolcnak együtt lenne egy szavazóhelyisége. Ami abszurd. Még akkor is, ha azok, akik nem a fővárosban élnek, inkább más programot választanak arra a hétvégére és megspórolják az utazással járó nem kevés pénzt és időt (mert ugye Glasgow vagy Belfast nem a szomszédban van). És persze kérdés, hogy azok közül, akik Londonban élnek, mennyien fognak elmenni szavazni, ill. hányan jelentkeztek át március 22-ig, amikor lejárt a regisztráció határideje.  

De akár csak húszezer, akár mind a többszázezer szavazó fog megjelenni a választás napján, az biztos, hogy a szavazóhelyiségnél embertelen tömeg lesz. Hogy minimum órákat, ha nem egy egész napot kell majd várni arra, hogy bejusson az állampolgár a fülkébe és leadja a voksát. Ha egyáltalán leadhatja a hivatalos záróra, este 6 óra után. Ehhez a szervezéshez csak gratulálni lehet. Kíváncsi vagyok, a nagykövetség hogyan készül erre a megmérettetésre? Lesznek-e például vízosztók, vagy mentősök, akik elviszik a sorokból kidőlő ájultakat? Esetleg mint egy földhivatalban vagy a NAV-nál, jó előre sorszámot kell majd húzni és csak az jut be, aki előre váltott "jegyet"? Megannyi költői kérdés.

Miközben Európa nagy részén stagnál vagy nő a munkanélküliek aránya, Angliában és azon belül Londonban is csökken. Januárban a Brit Statisztikai Hivatal adatai szerint 63 ezerrel kevesebb, összesen 2,3 millió állástalant tartottak nyilván. Ebből mintegy 355 ezer él a fővárosban. Vagyis London munkanélküliségi szintje jelenleg 8,2%-on áll. Az országos szint 7,2%. A fiatalok munkanélküliségi rátája is csökkent, az adatok szerint 912 ezer 16-24 éves van állás nélkül Nagy-Britanniában. A legtöbb munkahely a privát szektorban termelődik, naponta mintegy ezer munkahely.

Idén a napos időjárás is kedvez a Szent Patrik Napi ünnepségeknek. A vidám, felvonulásokkal és fiesztákkal tarkított ünnepen megtelnek a pubok és kocsmák, az emberek pedig zöldbe öltöznek. 

Az Írorzág szentjének tartott Patrik a legenda szerint március 17-én hunyt el, ezért tartják a hozzá kapcsolódó ünnepségeket ilyenkor. Az írek neki köszönhetik a kereszténységet, rá emlékezve ezen a napon zöld ruhát vesznek fel, és kitűzik a lóherét, amelyet Patrik a doktrína tanításakor példaként hozott a Szentháromságra. Bár a szerencsét hozó lóhere hagyományosan négylevelű, szimbolikus jelentése miatt Patriké háromlevelű.

Korábban Londonban a királyné ezen a napon köszöntötte a brit hadsereg ír tagjait.