Theresa May ragaszkodik ahhoz, hogy az ország idén márciusban megkezdje a kilépést az EU-ból, ha kell, akár az egységes piacot is beáldozva. A font zuhan, a befektetők aggódnak. De mit is jelent a briteknek és a kint élő külföldieknek a "kemény" kilépés? Ennek jártunk utána.

A tavalyi népszavazás óta téma, hogy a kilépés az EU-ból hogyan fog zajlani. Miután ősszel az új miniszterelnök, Theresa May világossá tette, hogy márciusban meg akarja kezdeni a kilépést, egyre inkább égető lett a kérdés: mi marad és mi tűnik el a tárgyalásokat követően. Kétféle Brexit-forgatókönyv körvonalazódott: egy gyengébb, ami bizonyos korlátozásokat vezetne be, de meghagyna több EU-s alappillért (pl. a szabad munkaerőáramlást), ezt "soft", azaz puha vagy lágy Brexitként emlegették, mivel nem teljesülne maradéktalanul a népszavazáson győztesek elvárásai. A másik, a hard Brexit viszont teljes kilépést jelentene, ami elvágná Nagy-Britanniát az EU egységes piacától, ugyanakkor megszüntetné minden kötelezettségét irányába. Most úgy tűnik, ez utóbbi fog bekövetkezni.

A hard Brexit előnye a briteknek, hogy teljes kontrollt vezethetnének be a határokon és maguk dönthetnék el, kiket akarnak beengedni és kiket nem. Ezzel visszavághatnák a rekordszintű bevándorlást, ami évente 300 ezerrel gyarapítja a szigetország lakosságát. A hard Brexit esetén nem lehetne automatikusan munkát vállalni az EU állampolgároknak, erre akkor lenne lehetőségük, ha a britek helyben nem találnak megfelelő munkaerőt, ill. meghívólevelet (szerződésajánlatot) kapnának. Az áruk és szolgáltatások szabad kereskedelme is megszűnne. Újra kellene tárgyalni valamennyi országgal a árucserére vonatkozó szabályokat. Várhatóan vámmal sújtanák az exportra szánt termékeket, ami megdrágítaná azokat és versenyképtelenné tehetné az EU piacán. Ugyanakkor a britek számára számos EU-s termékhez nehezebb lenne a hozzáférés. A bürokrácia is megnőne: sokkal körülményesebb lenne a ki- és behozatal, azokat a Világkereskedelmi Szervezet, a WTO hatályos szabályai alapján lehetne végezni.

Habár nem lenne hozzáférése a briteknek az egységes piachoz, de nem kellene adni az EU-nak egy vasat sem, vagyis megszűnnének a befizetési kötelezettségeik. Az egyik fő kampányszlogene ugyanis az volt a kilépőknek, hogy minek fizessenek (tartsanak el) szegényebb államokat, amik nem képesek saját lábon állni és élősködnek az erős brit gazdaságon. Ennek vége lenne a hard Brexittel. Ugyanakkor az is igaz, hogy számos cég és bank, amely európai hídfőállásként tekintett eddig Nagy-Britanniára, el fogja hagyni az országot, mivel jobb piaci lehetőségei kínálkoznak egy EU-n belüli országban. Londonnal szemben megnőhet Párizs vagy Frankfurt szerepe a pénzpiaci világban, ez pedig számos munkahely elvesztését jelenti majd a briteknél. A Londoni Stock Exchange vezetője szerint csak a Cityben 230 ezer állás fog megszűnni emiatt rövid időn belül, ami a brit gazdaság megzuhanásához, a font elértéktelenedéséhez, embertömegek elszegényedéséhez vezethet. Pont emiatt, a várható gazdasági visszaesés miatt fontolgatják a skótok, hogy hard Brexit esetén újra próbálják a két éve elbukott függetlenségi népszavazást. Ez azt is eredményezheti, hogy ha ezúttal a függetlenségpártiak kerülnek többsége, és kilépnek, a dominóhatás következtében majd Wales és Észak-Írország is függetlenedni akarhat, ami a Királyság teljes felbomlásához vezethet. Bár az ilyen hosszútávú hatásokat korai még megjósolni az elemzők szerint, de az világosan látszik, hogy a hard Brexit rövidtávon mindenképp megrengeti Angliát.