74 évvel ezelőtt, 1940 karácsonyán a legnagyobb ajándék az volt a londoniaknak, ha túlélik a napot és élve ébrednek másnap. Ekkor már javában zajlott a Blitz, avagy a németek villámháborúja, amelynek célja volt Anglia megsemmisítése katonailag. A szeptemberben megkezdett bombázások során elpusztult Coventry belvárosa és Manchester, valamint Liverpool egy része. Nem hivatalosan felfüggesztették a bombázásokat a szenteste és az azt követő nap idejére, december 27-től azonban a Luftwaffe újult erővel bombázni kezdte Angliát, azon belül is Londont.
A karácsonyt a családok többsége óvóhelyeken töltötte. Az embereknek volt ugyan elég élelme (fejadagokban mérték az élelmet), de hús alig, alkohol pedig egyáltalán nem került az asztalokra, mert megfizethetetlenül drága volt. Szinte kivétel nélkül mindenki szolgálatot teljesített, vagy segédkezett önkéntesként. A templomokban tartottak ugyan misét szenteste, de a harangszó tilos volt (az ugyanis riadót jelentett) és fényeket sem szabadott gyújtani, nehogy felkeltsék az ellenséges erők figyelmét. A BBC sugározta Charlie Chaplin A Nagy Diktátor című filmjét, valamint a király beszédét és varietéműsorokat.
A leghevesebb támadás 1940 december 29-én zajlott. Ezt a napot úgy is emlegetik, hogy a Második Nagy Londoni Tűz (az elsőben, amely 1666-ban volt és egy baleset okozta, a főváros területének kisebb hányada pusztult el). A támadás során néhány óra leforgása alatt közel százezer bomba hullott alá az égből, hatalmas tüzeket okozva a Cityben és északra, Islington felé. Az akciót úgy időzítették, hogy a Temze alacsony vízállása miatt nehéz legyen a tüzek oltása. Így pusztító erejű tűzvihar keletkezett, amelyben közvetlenül 160 civil, továbbá 14 tűzoltó vesztette életét, több százan pedig megsebesültek.
Ekkor készült az az ikonikus fotó, amely a lángok és füst által körbeölelt Szent Pál székesegyházat mutatja. A képet Herbert Mason fotós készítette a Daily Mail tetejéről, a Fleet Street mellől. A fotós így írt erről a másnap megjelenő újságban: "A távolságra fókuszáltam, amikoris a nagy kupola felderengett a füstből. Számtalan tűz ragyogása és rohanó füstfelhők rejtették el az alakját. Aztán feltámadt a szél. Hirtelen, a fénylő kereszt, a dóm és a torony, mintegy szimbólum, emelkedett ki a pokolból. A jelenet hihetetlen volt. Abban a pillanatban kioldottam a zárat." A megjelent fotó hamar körbejárta a világot és Anglia hősiességének és állóképeségének szimbóluma lett.
Hogy a katedrális nem égett le, az többek közt annak volt köszönhető, hogy Churchill elrendelte védelmét. Egy speciális tűzoltócsoport, a Szent Pál őrei vigyáztak arra, hogy se a tűzvihar, se az aláhulló bombák ne pusztítsák el London szimbólumát. A mintegy 200 fős alakulat javarészt a Brit Királyi Építészeti Intézet tagjaiból verbuválódott. Ők ismerték a szerkezet gyengéit és azt, hogy hol árthat a leginkább a tűz. A katedrális környékén minden elpusztult: házak, templomok, kereskedelmi központok.
Londoni látkép a Szent Pál katedrálisból
Kiégett double-decker a belvárosban
Elárvult londoni gyerekek
Óvóhely az Elephant and Castle állomásnál
Téli álom a föld alatt
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
aki mást mond az hazudik (törölt) 2014.12.22. 01:58:31
Mellesleg pont a posztbol derul ki, hogy 1940 karacsonya NEM a bombazasokrol szolt Londonban. Mivel fel lettek fuggesztve a bombazasok es csak 27-enindultak ujra.
mennyémá 2014.12.22. 06:24:06
Lacusch69(Sch.Lacika) 2014.12.22. 08:06:34
Hitler Londont nem engedte bombázni (más civil célpontokat sem, Coventry pl. legális katonai célpont volt RR repgépmotor gyár miatt), egyszer egy eltévedt kötelék oldott néhány bombát London felett (tévedésből), az angolol bosszúból Berlint bombázták.
Hitler emiatt utasította Göringet London bombázására.
Coventryről mëg annyit, hogy az angolol visszafejtették a német kódokat, és tudtak a készülődő éjszakai támadásról
Churchill személyes parancsára nem tettek semmit, nem volt evaluálás, nehogy a németek megneszeljék az Enigma feltörését.
(Egy Nürnberget ez is megért volna, sok más tettével egyetemben...)
aki mást mond az hazudik (törölt) 2014.12.22. 08:25:02
Alabb egy kommentelo kollega beirta, hogy mi a helyzet. Hitler nem bombaztatta Londont, csak katonai celpontok ellen voltak csapasok, majd egyszer tevedesbol par bomba oda hullott es akkor Churchill elrendelte Berlin bombazasat, erre valaszul kezdtek a nemetek bombazni Londont. Kb ennyi. Mehetsz helyedre, ma is tanultal valamit.
Tobbek kozt, hogy Churchill nem egy erkolcsi ikon (jonehany haborus bunt elkovetett, olyanokat, amiert nemeteket kivegeztek) masreszt azt is megtanitottam neked, hogy a 2. vh megtortent tortenelmi teny. Leulhetsz, egyes.
Keresztény szellemiségű luxuskurva 2014.12.22. 09:12:30
Hol? A tévében?
mennyémá 2014.12.22. 09:45:36
Lacusch69(Sch.Lacika) 2014.12.22. 12:02:17
Hitler nem félt az angoloktól, csak nem akart kétfrontos háborúba keveredni (később mégis az lett belőle) egy másik (szerinte) árja néppel.
Nem London, hanem Coventry evakuálásáról volt szó. (Így olvasod el, amit írok?)
Ami egyébként nem konetó, csak ugye nem illik a vén (fogatlan?) brit oroszlán bulldogképű helytartójáról kialakult világképbe.
Milyen agresszióra válaszoltak? Ki üzent hadat kinek? Ismétlem, Hitlernek nem voltak különösebb problémái az angolokkal.
Milyen erkölcsi dilemmákról beszélsz?
Churchill csinált világháborút egy német-lengyel (később szovjet is) konfliktusból.
Este, ha ráérek, összeszedek csodálatos idézeteket Ch.től, Ch.-ről.
Garantálom, hogy kiábrándulsz belőle...
2014.12.22. 17:52:51
Azt azonban lehetőleg kerülnünk kell, hogy emocionális tényezők befolyásoljanak bennünket a tények vizsgálatánál, mert az mindig tévútra vezet.
aki mást mond az hazudik (törölt) 2014.12.24. 00:51:24
Ne adj mas szajaba olyat, amit nem irt, mondott, ez egy nagyon konnyen leleplezheto hazugsag. Mi a celod ezzel? Nacinak beallitani valakit, aki jobban ismeri a tortenelmet, mint te?
Amugy Churchill Berlin elleni terrorbombazasa hozta az angol varosokra, Londonra a nemet valaszt. Ez ugyanakkor azt is jelentette, hogy a nemetek kevesebb figyelmet tudtak katonai celpontokra forditani, igy a britek osszeszedhettek magukat. Ez hozzajarult az angliai csata megnyeresehez.
Igen, ha mindket oldalon elkovetett haborus bunoket vizsgaltak volna, akkor Churchill is kotelet kapott volna, ahogy Sztalin is (Katyn es sok mas remtett).
A tortenelmet a gyoztesek irjak. Nem, Hitlert meg igy se lehet szentte avatni, errol szo se volt. Churchill a brit gyarmatbiridalom miniszterelnokekent a brit gyarmatbirodalom fenntartasaert kuzdott. Mar a bur haboruban is... Erkolcsi peldakepnek nem allitanam, brit imperialista peldakepnek lehet mondani, de az egykori gyarmattarto nosztalgia a civilizalt vilagban mar ugyanugy budos, mint a naci es kommunista nosztalgia.