Mindenki tudja az angolokról, hogy teaszerető népség és hogy a teázás legalább olyan fontos nemzeti szokás, mint az esti sörözés egy pubban. Épp ezért aki Angliába látogat vagy ide települ, óhatatlanul is teázni fog előbb-utóbb, nem kerülheti el, akárcsak Magyarországon a pálinkát vagy a paprikáskrumplit. A meglepetés akkor jön, amikor tea helyett egy kávészín löttyöt kap, és megkérdezi, hogy akkor ez micsoda?

Már a kérdést sem értik, mivel itt a teát úgy isszák tejjel, mintha ez a kombináció a világ legtermészetesebb dolga lenne. De ettől még a kérdés kérdés marad: miért isszák tejjel a teát? A válasz sokféle, attól függően, melyik forrást érezzük közelinek.

Egyesek (sokak) szerint az angolok által kedvelt fekete tea nyerseségét hivatott megszüntetni a tej, amely nemcsak lágyabbá, de krémesebbé is teszi az ízvilágát. Ám létezik történeti válasz is. A tea és tej párosítása, mint annyi minden Angliába, a franciáktól, egyenesen Madame de la Sablière szalonjából ered, aki a vendégeit úgy kínálta teával, hogy előtte tejet öntött a poharukba. Ennek pedig az volt az egyszerű magyarázata, hogy tartott attól, hogy a forró tea eltöri az igen kényes kínai porcelánt (mint ahogy ez meg is történt párszor). Később ez azonban már úgy maradt meg a róla szóló dokumentumokban, hogy azért tett így, mert ilyen volt az ízlése. Ezeket Mme de Sévigné jegyezte le, tőle idézik a fentieket a leggyakrabban.

A teázás szokása az 1600-as évek közepén kezdődött, azóta is töretlen lendülettel teázik minden generáció. És a többség tejjel issza, holott a poharak már kibírják a magas hőt.